A kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek a bővítését az Európa Tanács (ET) múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése ajánlotta Szlovákiának. Az újság ennek kapcsán Dusan Caplovic, a kisebbségi ügyekért felelős kormányfő-helyettes véleményére volt kíváncsi.

A kormányfő-helyettes a dokumentumra reagálva azt írta a szerkesztőségnek: nem lát okot arra, hogy Szlovákia változtasson az eddigi joggyakorlaton. Caplovic meg van róla győződve arról, hogy "a 20 százalékos határ megfelelő és az Európai Unión belül standard megoldást jelent". Hasonló véleményen van a kulturális tárca is.

Caplovic szerint a nyelvhasználattal kapcsolatban különben is azok a kisebbségek érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, amelyeknek nincs "anyaországuk", például a romák és a ruszinok.

Az Új Szó rámutat, hogy számos európai országban nem kötik minden kisebbségi jog alkalmazását a 20 százalékos határhoz, vagy alacsonyabb a határ. Legutóbb az ET Szerbiát dicsérte meg, mert a kisebbségi nyelvek használatát ott is lehetővé teszi, ahol a kisebbség aránya nem éri el a törvényben meghatározott alsó határt - ami ott ráadásul csak 15 százalék.

Szabómihály Gizella nyelvész szerint az ET másként értelmezi a nyelvhasználati jogok biztosítását, mint Pozsony: Szlovákiában például nem kötelesség a kisebbségi hivatali nyelvhasználat, csak lehetőség. Az anyanyelvhasználat ráadásul csak a községekre vonatkozik, nem pedig a járásokra vagy a megyékre.

A kisebbségekre vonatkozó ajánlások betartása nem erőssége a kormánynak - jegyzi meg a lap. Robert Fico kormányfő szeptemberben azt ígérte magyar partnerének, hogy a nyelvtörvénnyel kapcsolatban jegyzett EBESZ-főbiztos összes javaslatát megfogadják.

Ezek közé tartozik az átfogó kisebbségi törvény kidolgozása is. Fico pár héttel a miniszterelnöki találkozó után már azt mondta Knut Vollebaek főbiztosnak, hogy ilyen jogszabályra nincs szükség, mert Szlovákiában a kisebbségeknek átlagon felüli jogaik vannak - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap.