Sorrendben Veres János volt pénzügyminisztert, Herczog Edit európai parlamenti képviselőt, Andor László közgazdászt, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagját, Kovács László jelenlegi EU-biztost és Vadai Ágnes honvédelmi államtitkárt javasolja az MSZP országos elnöksége az Európai Bizottság magyar tagjának.

A majdani biztosról a napokban dönt a miniszterelnök, de Bajnai Gordon vélhetően az öt személy közül választja majd ki a jelöltet.

Információink szerint a kormányfő nem preferálja Veres Jánost, elsősorban a hiányos nyelvtudása miatt. Herczog Editről úgy tudjuk, hogy Szekeres Imre elnökhelyettes lobbizik érte, állítólag miatta kerülhetett az EP-lista második helyére is.

Andor László esetleges jelöléséről elsőként az InfoRádió számolt be. Értesüléseink szerint ő elfogadható lenne Bajnai Gordonnak is, főként a nemzetközi tapasztalata miatt, és azért is, mert pártpolitikai szempontból nehezebben támadható.

Időközben már formálódik a Barroso-bizottság. Eddig tíz ország jelentette be, hogy kit delegál az új testületbe, amelynek elnökévé már szeptemberben megválasztotta az Európai Parlament José Manuel Barrosót.

A tízből hét ország a jelenlegi biztosát küldené újra Brüsszelbe. Bulgária viszont Rumiana Jeleva külügyminisztert, Lengyelország Janusz Levandowski EP-képviselőt, Románia pedig Dacian Ciolos volt agrárminisztert jelöli.

Vannak országok, például Ciprus, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia, ahol feltehetőleg a mostani biztost delegálják újra, de például Ausztriában, Csehországban, Dániában, Görögországban, Hollandiában, Németországban és Svédországban még sejteni sem nagyon lehet, hogy ki lesz a befutó.

A jelölések ebben a helyzetben önmagukban nem sokat jelentenek, a svéd soros elnökség ugyanis kivár, és addig nem kezdi meg az egyeztetéseket az új bizottságról, amíg pont nem került a lisszaboni szerződés ügyére. Már csak Csehország nem ratifikálta a dokumentumot, az államfő ugyanis új feltételeket támasztott.

A lisszaboni szerződés sorsa azért fontos a bizottság szempontjából, mert ha nem lép életbe az új dokumentum, akkor a nizzai szerződés szerint folyik tovább a jogalkotás, ez esetben viszont csökkenteni kell a biztosok számát, tehát valamelyik ország elvesztheti a pozícióját a bizottságban.

A legtöbben most úgy számolnak, bár ez a legoptimistább forgatókönyv, hogy a hónap végi állam- és kormányfői csúcsra összeáll a névsor, így decemberben már megkezdheti a munkát az új bizottság.

A magyar jelöléssel kapcsolatban sokan emlegetik, hogy ha egy neves szakértőt küld Budapest a bizottságba, akkor erős tárcát kaphat. Iván Gábor EU szakállamtitkár korábban az InfoRádiónak azt mondta, Magyarország olyan portfóliót szeretne, amely mögött valamilyen közösségi politika van: tehát a kereskedelmit, a közlekedésit, a mezőgazdaságit, vagy a regionális fejlesztésit.