Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat tegnap adta át a szovjet-német háború kirobbanásával kapcsolatos dokumentumokat a korszakot tanulmányozó Teodor Gladkov moszkvai történésznek.

Gladkov elmondta, hogy ezek a levéltári adatok cáfolják azokat az eddigi állításokat, amelyek szerint Sztálint váratlanul érte a német támadás. A dokumentumok egyértelműen tanúsítják, hogy a szovjet hírszerzés részletesen tájékoztatta a korabeli moszkvai vezetést a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen kidolgozott tervéről, sőt az első katonai csapás várható időpontjáról is.

Minderről szovjet hírszerzés egyik legmegbízhatóbb berlini hírforrása, Willy Lehmann német rendőrtiszt tájékoztatta moszkvai megbízóit.

Willy Lehmann 1911-ben közrendőrként kezdte pályafutását Berlinben, de korán megnyilvánuló tehetsége miatt rövidesen áthelyezték a kémelhárító osztályhoz. Az első világháború alatt szakavatott elhárító tisztnek bizonyult.

A szovjet hírszerzéssel 1929-ben kezdett együttműködni, ideológiai megfontolásból. Lehmann jelentős számú eredeti dokumentumot és jelentést adott át a berlini szovjet hírszerzőknek. Ezek a német politikai rendőrség, a Gestapo, valamint a háborús német hírszerzés és kémelhárítás, az Abwehr felépítésére, valamint személyi állományára, illetve tevékenységére vonatkoztak. De a Gestapo-táviratok megszerzésével is segítette a szovjet rejtjelezőket a német kódok feltörésében.

Legfontosabb jelentését azonban 1941 június 19-én juttatta el a szovjet titkosszolgálat berlini rezidentúrájára, figyelmeztetve Moszkvát arra, hogy Hitler elszánta magát a Szovjetunió megtámadására, amelynek kezdete június 22-én hajnali három óra lesz. Ezt követően a német hadiiparról továbbított műszaki jellegű adataival is segítette a Vörös Hadsereg ellenállását.

Willy Lehman - akit a moszkvai hírszerzés Breitenbach néven vezetett - 1942-ben lelepleződött. Kémkedés miatt hadbíróság elé állították és halálra ítélték, majd kivégezték.