Eddig az alkotmánybíróság tagjait nevezte ki a felsőház, s ők maguk közül, zárt ajtók mögött választották meg az elnököt, két helyettesét és a testület titkárát három évre.

A Kommerszant című lap felhívta a figyelmet: az országban az alkotmánybíróság volt az egyetlen bírói testület, amely 1991. októberi létrejötte óta saját soraiból, titkos szavazással választotta elnökét: a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb gazdasági bíróság elnökét államfői javaslatra, a felsőház jóváhagyásával nevezik ki.

A javaslatot - mint az várható volt - a duma vezetése határozottan támogatta, míg az ellenzéki erők élesen bírálták. "Arról azonban a nyilvánosság előtt nem esett szó, hogy miért szánta el magát a liberális politikusi arculatát ápoló Medvegyev elnök ilyen nyíltan antiliberális intézkedésre", amely élesen ellentmond a jogi nihilizmust bíráló kijelentéseinek és a bíróságok függetlenségének helyreállítását célzó követelésének - írta a lap.

A cikk szerint a Kreml egyszerűen biztosítani akarja, hogy az alkotmánybíróság élére megfelelő emberek kerüljenek. Ezt ugyanis a titkos szavazás nem garantálja, s erre jó példa, hogy 2003-ban a máig hivatalban lévő Valerij Zorkint választották meg a bírák, noha a Kreml az addigi elnök mandátumának meghosszabbítására számított. Egyes szakértők szerint arról van szó, hogy Medvegyevnek saját jelöltje van az elnöki tisztségre, ezért módosíttatta a törvényt, s ezért nem csupán liberális arculatát kész feláldozni, hanem kihívja maga ellen az alkotmánybírákat, akik sok éve nem sértették meg a Kreml alapvető érdekeit, s nagyon is megfelelő határozatokat hoztak, amikor például eltörölték a kormányzók választását, s kinevezésüket vezették be. Igaz, főleg az utóbbi időben, kisebb súlyú ügyekben a testület többször ítélt az állampolgárok javára. Végül szakértők lehetségesnek tartják, hogy az intézkedés a bírósági rendszer nagyobb reformjának próbaléggömbje a világ, az EU és maga az alkotmánybíróság pozíciójának bemérésére - írta a lap.

Mindenesetre Zorkin a múlt héten egy magas szintű német-orosz jogásztalálkozón egészen új húrokat pengetett, s beszédéért bármely orosz ellenzéki megirigyelhette volna. "Az orosz emberek továbbra is demokráciát, jogállamiságot és pluralizmust akarnak, de azt nem akarják, hogy az erről szóló szavak valami mást, netán ezzel ellentétest takarjanak... Az orosz civil társadalom működésképtelen, mert nincs fejlett állampolgár, aki meg tudja védeni jogait, nincs kiegyensúlyozott és ellensúlyokkal ellátott politikai rendszer, s a törvényeket sokszor belterjesen, a társadalom bevonása nélkül hozza meg a parlament... Leginkább az aggaszt, nehogy az orosz alkotmány fikcióvá váljon" - mondta egyebek között az orosz alkotmánybíróság elnöke.