Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Grybauskaite nyerte az elnökválasztást Litvániában az exit poll szerint

A független Dalia Grybauskaite nyerte meggyőző fölénnyel az elnökválasztást Litvániában az exit poll szerint, s ezzel az Európai Bizottság pénzügyi tervezésért és a költségvetésért felelős tagja lesz az első női államfője az országnak.

A vasárnap tartott első választási fordulót, a helyi idő szerint 20 órás urnazárást követően nyilvánosságra hozott, a leszavazott polgárok megkérdezése alapján készített felmérés szerint az 53 éves Grybauskaite a voksok 67,9 százalékával megnyerte az elnökválasztást, vagyis még a várakozásokat is felülmúló többséggel győzött.
Litvániában az öt esztendőre választott államfőnek nincs végrehajtói hatalma, legfőbb feladatai a kormány külügyi, védelmi és igazságügyi politikájának kontrollja, és jelentős befolyással bír az ország gazdaságpolitikájára is, megvétózhatja a költségvetést érintő törvényeket.
Grybauskaite legnagyobb riválisa is messze mögötte végzett: az előzetes adatok szerint Algirdas Butkevicius, a Szociáldemokrata Párt vezetője a szavazatok 11,8 százalékát szerezte meg.

A választáson heten indultak, és ahhoz, hogy már az első körben győztest hirdethessenek, a jelöltnek a voksok legalább felét kellett megszereznie és a választásra jogosult 2,7 millió szavazó legalább 50 százalékának kellett az urnákhoz járulnia. Amennyiben a részvétel 50 százalék alatt van, úgy a jelöltnek az összes szavazati joggal rendelkező polgár legalább harmadának a voksát kell megszereznie.

Este hétkor, tehát egy órával a zárás előtt 44,28 százalékos részvételt regisztráltak, amelyhez még hozzájön 5,12 százalék, azoknak a voksai, akik jogosultak voltak korábban szavazni.

"Nagyon közel vagyunk az 50 százalékos küszöbhöz" - mondta Zenonas Vaigauskasa, a választási bizottság elnöke az állami televízióban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×