A parlamenti képviselők tömeges és sorozatos hiányzása Franciaországban is évek óta visszatérő kérdésnek számít, és legutóbb idén áprilisban került újra napirendre, azt követően, hogy az internetes tartalmak illegális letöltéséről szóló törvénytervezet csúfosan megbukott a parlamentben. Mindez kizárólag a kormánypárti többség képviselőinek masszív távolléte miatt történhetett meg, és az nemcsak a kormányt, hanem magát az államfőt is meglehetősen kínos helyzetbe hozta. Az új szabályozás bevezetéséhez ragaszkodó Nicolas Sarkozy ugyanis egy újabb parlamenti vitát és szavazást kért az ügyben képviselőitől, amit politikai ellenfelei azonnal antidemokratikus eljárásnak, az országgyűlés megcsúfolásának kiáltottak ki.

Mindezek után nem meglepő, hogy a képviselők megrendszabályozását célzó - amúgy évek óta hangoztatott - fenyegetések hirtelen konkrét formát öltöttek. A parlament alsóháza által szerdán megszavazott módosítás értelmében a jövőben a bizottsági munkáról igazolatlanul hiányzó képviselőt fizetésmegvonással büntetik, melynek felső határa elérheti az 1400 eurót, mai árfolyamon közel 400 ezer forintot, és amely a jelenlegi havi nettó 5200 eurós, mintegy másfél millió forintos képviselői juttatás több mint negyedének felel meg.

Érdekes módon a kérdés - legalábbis egyelőre - nem az, hogy a kilátásba helyezett pénzbírság eléri-e a kívánt hatást, hanem az, hogy egyáltalán sikerül-e azt alkalmazni. A képviselőház sajtóirodájának egyik munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: a működési szabályzat eddig is büntette a bizottsági munkáról sorozatosan és igazolatlanul hiányzó képviselőket, sőt, a szerdán elfogadott módosításnál szigorúbban, ám a szankciókat eddig egyetlen esetben sem alkalmazták.

A szóban forgó paragrafus szerint az a képviselő, aki egyazon parlamenti ülésszakon belül a bizottsági ülések több mint egyharmadáról hiányzott, papírforma szerint automatikusan elveszítette bizottsági tagságát és a következő ülésszak megkezdéséig minden hónapban levonták tőle fizetésének harmadát.

A szerdán megszavazott új szankció várható alkalmazásának módját egyébként némiképp előrevetíti a többségi UMP frakcióvezetőjének egy minapi nyilatkozata. Jean-François Copé ugyanis úgy vélte, a pénzbüntetést a legutolsó eszköznek kell tekinteni. A szenátus hozzáállása ennél is egyszerűbb: a politikai vihart kavaró kérdéssel "egyelőre nem foglalkoznak" - mondta az InfoRádió kérdésére a 343 tagú testület egyik szóvivője.