A felmérés érdekessége, hogy a franciák közel fele, egészen pontosan 48 százaléka úgy érzi: a politikai és a gazdasági elit nem tárja fel a gazdasági válság valódi mélységét. Így nem véletlen, hogy a megkérdezettek 55 százaléka szerint a világ legfejlettebb gazdaságainak vezetőit tömörítő G20-ak londoni tanácskozásán a kapitalizmust csak a felületesen fogják megreformálni. Sőt, 31 százalék úgy véli, semmilyen reformot nem vezetnek be.

Továbbra is magas azoknak az aránya, akik társadalmi robbanásra számítanak. A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, a franciák rövidesen erőszakos módon fogják kinyilvánítani a jelenlegi helyzettel kapcsolatos nemtetszésüket. Ez megerősíti annak a korábbi felmérésnek az eredményét, amely szerint a közvélemény 71 százaléka folyamatosan durvuló szociális konfliktusokra számít.

Repkedő bónuszok

A helyzetet a politikai elit és az elemzők egy része is robbanásveszélyesnek tartja; nem véletlen, hogy a legbefolyásosabb francia napilap, a Le Monde korábbi kiadóigazgatója néhány napja drámai hangú nyílt levelet intézett a vállalatok tulajdonosaihoz és csúcsvezetőihez, amelyben nagyobb empátiára szólította fel őket. Alain Minc szerint egyszerűen tarthatatlan, hogy a bankok és a nagyvállalatok vezetői milliós prémiumokat osztogatnak maguknak, miközben emberek tízezreit teszik az utcára.

Mindeközben a francia államfő immár a nagyvállalkozók szövetsége, a Medef elnökét támadja, amiért "képtelen megakadályozni", hogy a csúcsmenedzserek továbbra is csillagászati összegű bónuszokban részesüljenek. Nicolas Sarkozy kedden, a kormányválsággal kapcsolatos intézkedéseiről tartott beszédében határozottan leszögezte: nem kaphat jutalmat annak a cégnek a vezetője, amely állami segítségben részesül vagy dolgozókat bocsát el.

Fékeznének

Ám alig egy nappal a figyelmeztetés elhangzása után a liberális Liberation napilap kiderítette: az állam által megtámogatott Crédit Agricole bank egyik leányvállalatának vezetői 51 millió eurós - mai árfolyamon több mint 15 milliárd forintos - jutalmat készülnek kiosztani maguk között.

A GDF-Suez francia gázipari óriás alkalmazottainak egy része pedig sztrájkba lépett, amikor megtudta, hogy a cég két csúcsvezetője több millió eurót érő részvényopcióban részesült a tavaly elért eredmények után. A feldühödött dolgozók most béremelést és fejenként egyszeri, 1500 eurós, közel fél millió forintos juttatást követelnek vállalatuktól.

A vállalatvezetők "érzéketlensége" által keltett felháborodás most már csaknem bizonyos, hogy olyan törvény megalkotására "kényszeríti" a kormányt, amely a csúcsvezetők fix és mozgóbérét egyaránt korlátozza, pedig ezt a lépést eddig Nicolas Sarkozy igyekezett elkerülni.

Laurence Parisot, a Medef elnöke az ügyről immár mindössze azt mondja: megérti a kormány álláspontját az állami támogatásban részesülő vállalatok kapcsán, de továbbra is úgy véli, hogy a szervezet által a kérdés szabályozására kidolgozott etikai kódex - amelyet a legnagyobb vállalatok egyre inkább elfogadnak, és amely szerinte már kezdi éreztetni a hatását -, bármilyen törvénynél hatékonyabb.