A fogyasztás mellett a heroinkereskedelemben is vezető helyre került Oroszország. Viktor Ivanov szerint mindez arra vezethető vissza, hogy a nemzetközi közösség kudarcot vallott az afganisztáni kábítószeripar visszaszorítása terén. Ezáltal a rosszul őrzött közép-ázsiai országhatárokon át olyan mértékben elárasztotta Oroszországot az afgán kábítószer - mondta -, hogy a közép-keleti országból érkező drogimport már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinthető.

A hivatal szerint az orosz heroinfüggők kilencven százaléka afganisztáni eredetű drogot használ. Ivanov arról is beszélt, hogy a kábítószer-fogyasztás terjedése hozzájárul a bűnözés növekedéséhez és az orosz népesség fogyásához.

A moszkvai egészségügyi minisztérium adatai szerint akár a 2,5 milliót is elérheti a kábítószerfüggők száma a 140 millió lakosú országban. A heroinisták többsége a 18-39 évesek közül kerül ki, s a rászokást követően legfeljebb hét évig él. Az orosz gazdaság számára mindez a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát kitevő költséget jelent.

Afganisztánban állítják elő a világon eladott heroin összmennyiségének 93 százalékát. Ennek tudatában Moszkva az Egyesült Államokkal fennálló nézetkülönbségek ellenére a múlt hónapban hozzájárult, hogy a NATO növelje az orosz területen keresztül afganisztáni csapatainak szállított nem katonai utánpótlás mennyiségét.

Ivanov a száz évvel ezelőtti Kínához hasonlította az orosz helyzetet. 1906-ban a kínai férfiak közel negyede fogyasztott Indiából, brit kereskedők közvetítésével szállított ópiumot, s a lakosság öt százaléka ópiumfüggő volt.