Az Opel európai fellegvárában, a Frankfurt melletti Rüsselsheimben kidolgozott szanálási terv indítványozza az autógyár részleges leválását az amerikai anyavállalatról, egyben pedig közel három és fél milliárd eurós állami támogatást kért azoktól az országoktól, amelyekben üzemei vannak. Az összeg részben hitelgaranciából, részben pedig kölcsönből tevődik össze, de a berlini kormány szerint az Opel likviditási hiánya túllépi a cég vezetői részéről meghatározott összeget.

A takarékosság keretében szóba került a kelet-németországi Eisenachban lévő gyár eladása a Mercedes autókat gyártó Daimlernek. Az árról még nem esett szó, és a Daimler korábban elzárkózott újabb üzem átvétele elől, a hétvégén azonban mégiscsak érdeklődést mutatott Eisenach iránt, így nem lehet kizárni, hogy a Mercedest gyártó cég a kecskeméti beruházás helyett inkább megveszi a jól üzemelő németországi gyárat. Az Opel európai vezetői ma Guttenberg gazdasági miniszterrel vitatják meg a tervet, aki kezdettől fogva jóindulattal nyilatkozott az autógyár megmentéséről.

Hozzá hasonlóan az alsószászországi tartományi kormányfő, Wulff is síkra szállt az állam közbelépése mellett, de hangoztatta, hogy a végső cél magánbefektetők bevonása, mert az állam nem válhat végső mentségvárrá a csődbe jutott ipari vállalatok számára.

A hétfői berlini tárgyalás megkezdése előtt az Opel európai vezetője közölte, hogy a cég legfeljebb nyolcezer német alkalmazott elbocsátását tervezi, holott a szanálási tervben szereplő takarékossági program ennél még nagyobb arányi leépítésre tett utalást. Guttenberg gazdasági miniszter elmondta, hogy a javaslatcsomag részletes megvitatása után a héten összeül az Opel telephelyekkel rendelkező négy tartomány kormányfőjével és csak ezután hozza nyilvánosságra a berlini koalíció álláspontját.