A Die Welt így írt: "Bármennyire fájdalmas is, a válság döntést és ezzel együtt esélyt is jelent az újrakezdésre - fogalmazott a lap, úgy vélekedve: a magyarok bizonyítják, hogy ezt az esélyt miként lehet eljátszani. Még mielőtt az állam- és kormányfők diszkréten fontolóra vehették volna, miként egyesíthetik erőiket a mélyrepülés ellen, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök "maximális követelésekkel" állt elő. A kormányfő szerint egy 190 milliárd euróig terjedő "szolidaritási alappal" kellene megakadályozni azt, hogy "egy új vasfüggöny ossza meg Európát" - írta a Die Welt.

Budapest nem csodálkozhat azon, hogy a javaslat egyértelmű elutasításra talált - vélekedett az újság. Különösen azért nem, mert az öncélúan kilenc további uniós tagállamot "egy kaptafára húz". Bulgária és Szlovákia egyértelműen elhatárolódott a magyar indítványtól - emlékeztetett a lap, hozzátéve, az érintett országok közül néhánynak fel kellene tennie önmagának a kérdést: miből is erednek azok a súlyos problémák, amelyek Magyarországot és Lettországot - például Szlovákiával ellentétben - gyötrik.

Az újság szerint ezek a problémák akkor keletkeztek, amikor az egykori kommunista országok kormányai emberek milliói számára a piacgazdaságra történt valóban brutális áttérést kölcsönökből finanszírozott szociális támogatásokkal igyekeztek enyhíteni.

Miközben azonban egyes országok valóban fájdalmas reformokat követeltek polgáraiktól, mások azzal hitegették őket, hogy lehetséges egy középút. Ezt tette Magyarország, amely a dolgozó lakosság egyharmadát habozás nélkül nyugdíjba küldte. Egyidejűleg pedig a politikusok "kézcsókkal üdvözölték" a növekvő hitelállományt, mert a hangulat olyan jó volt, s a kilátások olyan fényesnek tűntek - fogalmazott a Die Welt.