Richard Williamson angol püspököt azután utasították ki Argentínából, miután napvilágra került egy svéd televíziós interjúja, amelyben megkérdőjelezte a holokauszt adatait és azt mondta: a haláltáborokban nem is voltak gázkamrák. A püspök szerint maximum háromszázezer zsidó származású európait öltek a nácik, és ezzel megkérdőjelezte a széles körben elfogadott hatmillió áldozatról szóló adatot.

A kijelentés miatt XVI. Benedek pápa nemzetközi diplomáciai botrány közepén találta magát, és összetűzésbe került zsidó csoportokkal, de a katolikus hívekkel is. Williamson a X. Szent Piusz Papi Testvériség (FSSPX) nevű tradicionalista szervezet tagja, és 20 évvel ezelőtt a Vatikán engedélye nélkül szentelték püspökké, ami automatikusan kiközösítést vont maga után. A társaság ellenzi a II. Vatikáni Zsinat reformjait, többek között az ökumenikus, így a zsidók irányában történt nyitást is. A pápa ezt a kiközösítést oldotta fel januárban, első lépésként afelé, hogy megszüntesse az egyházszakadást. Szerencsétlen módon viszont ugyanazon a napon, január 21-én mutatta be a svéd tévé a Williamsonnal még novemberben felvett, botrányt kiváltó interjút. Ezért sokan kifogásolták a kiközösítás föloldását, és a zsidók melletti kiállásra, Williamsontól való elhatárolódásra szólították fel a pápát.

XVI. Benedek ezután ismét felemelte szavát a holokauszt tagadása ellen, egyúttal "teljes mértékű és megkérdőjelezhetetlen szolidaritásáról" biztosította a zsidóságot, ahogy elhatárolódott Williamson nézeteitől Bernard Fellay, az FSSPX vezetője is, aki ugyancsak a négy kiközösített püspök között volt. Szavai szerint a zsidók kiirtására tett kísérletnek a "felejtés és tagadás" elleni intő jelnek kell lennie az összes nép számára.

Federico Lombardini vatikáni pedig leszögezte: a pápa "világosabban el sem ítélhette volna" a holokauszttagadást, majd felidézte az egyházfő 2005 augusztusában a kölni zsinagógában és 2006-ban az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban mondott szavait is. Az egyháznak egyébként több, a holokausztban odaveszett szentje van, például Edith Stein és Maximilian Kolbe.

Williamson, aki harminc évet élt Svájcban, az Egyesült Államokban és Argentínában, most visszatért Nagy-Britanniába és bocsánatot kért, de úgy tűnik, csak azért, hogy kimondta, amit gondol. "Sajnálom a megjegyzéseimet, ha tudtam volna, hogy milyen fájdalmat okoznak, különösen az Egyháznak, de a túlélőknek és az áldozatok családtagjainak, akkor soha nem tettem volna meg azokat" - mondta a Zenit katolikus hírügynökség szerint.

Ez már a második bocsánatkérése volt, ugyanis január 30án is kiadott egy közleményt, amit Darío Castrillón Hoyos bíborosnak, az Ecclesia Dei nevű pápai bizottság elnökének küldött, aki a Vatikán részéről tárgyalásokat folytat a testvériséggel. Ebben azt írta: "e szörnyű vihar közepette, amelyet a svéd televíziónak adott meggondolatlan nyilatkozatom váltott ki, nagy tisztelettel kérem önt, fogadja el annak a fájdalmamnak az őszinte kinyilvánítását, amelyet amiatt érzek, hogy szükségtelen gyötrelmet és gondokat okoztam önnek és a szentatyának".

Williamson most azt is hozzátette: nem történész és "nézetei 20 évvel ezelőtt alakultak ki, az akkor hozzáférhető bizonyítékok alapján. Azóta pedig ezeket úgymond ritkán ismételte meg". Kérdés, hogy hányan hiszik majd el, hogy a gondosan megfogalmazott szöveg valódi bocsánatkérés-e. A közleményben ugyanis a püspök nem tér ki arra: megváltoztak-e nézetei. A holokauszttagadást több európai ország, így Németország és Ausztria is bünteti. Nagy-Brianniában és az Egyesült Államokban a szólásszabadságról rendelkező törvények és az alkotmány azonban lehetővé teszi hangoztatását.

Robert Wister egyháztörténész egyébként leszögezte: a holokauszttagadás ugyan irritáló és helytelen, de "nem eretnekség", és "így nem von maga után kiközösítést". Szerinte így Williamson "nem eretnek, ellenben hazudozó".

A püspökszentelést nem lehet érvényteleníteni, ha valakit pöspökké szentelnek a Vatikán engedélye nélkül, az ellen csak jogi lépéseket lehet tenni. Ezért a Szentszék mindig igyekszik az ilyen püspökökkel a párbeszédre, hogy egyházszakadás helyett inkább integrálják az illetőt. A vatikáni államtitkárság korábban egy közleményében már leszögezte, hogy a négy püspök az egyházban nem tölt be kánoni tisztséget, és törvényesen nem gyakorolhatnak benne semmilyen szolgálatot, valamint hogy a Szent X. Piusz Testvériség majdani elismeréséhez elengedhetetlen feltétel a II. Vatikáni Zsinat, valamint XXIII. János, VI. Pál, I. János Pál, II. János Pál, és maga XVI. Benedek pápa tanításának teljeskörű elismerése. Williamson püspöknek ahhoz, hogy az egyházban püspöki funkcióba kerülhessen, teljességgel félreérthetetlen és nyilvános módon el kell határolódnia a Soával kapcsolatos nézeteitől, amelyeket a Szentatya nem ismert a kiközösítés feloldásának pillanatában.