Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Turistautakat szervezhetnek a csernobili övezetbe

Kísérleti jelleggel rövidesen bölénycsordát telepítenek a csernobili lezárt övezetbe, hogy megfigyeljék, miként reagálnak az állatok az ottani létfeltétekre.

Az Ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma tárgyalásokat folytat a bölények betelepítéséről a felrobbant reaktor körül kialakított 30 kilométeres tiltott övezet radioaktivitással kevésbé szennyezett, 20 hektár kiterjedésű, elkerített helyére.

Volodimir Sandra, a rendkívüli helyzetek minisztere egy sajtótájékoztatón elmondta: a Csernobil körüli tiltott zónán belül nem egyforma a sugárszennyezés szintje, vannak nagyon szennyezett és részlegesen szennyezett, az állatok létéhez megfelelő helyek. Ilyen kevéssé radioaktív helyre kerülnek kísérleti jelleggel a bölények, ahol majd megfigyelik, miként érzik magukat az ottani körülmények között.

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a bölényekre esett a választás, a tárcavezető kifejtette: ezek az állatokat az ukrán erdők legnagyobb testű lakói, és a Csernobil környéki éghajlati viszonyok megfelelők számukra.

A miniszter megismételte korábbi kijelentését, hogy támogatja biztonságos turistaútvonalak kialakítását a csernobili tiltott övezetben. Hozzátette: csoportos utazásokat kell szervezni ukrán és külföldi turisták számára a zónába, hogy mindenki saját szemével győződhessen meg arról, milyen következményekkel jár a fatális emberi hiba.

A csernobili atomerőműben 1986. április 2-án következett be a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája. A 30 kilométeres tiltott zóna azóta az állatvilág paradicsomává vált, az emberek távolléte miatt sok nagy testű faj, például a farkas és a barna medve is visszatért a térségbe.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×