Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Napelemekkel a magas energiaárak ellen

Németországban elsőként Marburg városában vezetik be a napelemek kötelező felszerelését az épületek tetejére. Mint a magyarországi Szent Erzsébetről híressé vált egyetemi város tanácsa bejelentette, az intézkedéssel az egyre magasabb enegriaárak ellen akarják felvenni a harcot.

A Hessen tartományban lévő, közel 80 ezer lakosú egyetemi város elöljárói úgy döntöttek, hogy október elsejétől kötelezővé teszik a napelemek elhelyezését az épületek tetején.

Először az újonnan épülő házakra vonatkozik a rendelkezés, de a már meglévő épületek esetében is csak akkor engedélyezik a felújítást, ha ez együtt jár a napenergiát hasznosító berendezés elhelyezésével.

Jelenleg mintegy 5 ezer euró, tehát csaknem másfél millió forint egy 20 négyzetméter nagyságú napelem üzembe helyezése, de a beruházás, becslések szerint, 12 éven belül megtérül.

A marburgi városi tanács döntésénél figyelembe vette, hogy a beruházáshoz állami támogatás is jár, ami a napelemes berendezéseknél - legyenek azok kollektorok vagy napelemek - 410-2.500 euró, a teljesítménytől függően.

Ez vissza nem térítendő támogatás, de emellett kedvezményes - 3 százalékos kamatozású - hitel is jár a fennmaradó költségre. Ugyanennyi a hitel kamata akkor, ha valaki hőszigetelést végeztet a házán, és kicseréli az ablakokat.
A marburgi kezdeményezést környezetvédő csoportok elismeréssel fogadták, és reményüket fejezték ki, hogy hamarosan más városokban is kötelezővé teszik a napenergia felhasználását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×