Miközben Mianmarban sok helyen továbbra is temetetlenül fekszenek a halottak, vagy még mindig az elöntött folyótorkolat vizeiben sodródnak, a külvilág egyre nagyobb nyomást gyakorol a katonai kormányzatra, hogy engedélyezze a külföldi szakértők és segélymunkások belépését az országba. Sok szervezet arra panaszkodott, hogy négy nappal a katasztrófa után is vízumra vártak munkatársaik.

A nyomás tovább erősödött azzal, hogy egy amerikai diplomata azt mondta: a halottak száma megközelítheti a százezret, azaz csaknem olyan súlyos tragédia történt, mint a 2004-es dél-kelet-ázsiai szökőár idején.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter - maga is egykori segélyaktivista - egyenesen arról beszélt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene Burmát - vagy a junta által használt néven - Mianmart határai megnyitására kényszeríteni. Erre az ENSZ úgynevezett "oltalmazásról szóló kötelezettsége" ad lehetőséget. Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter is azt követelte, hogy a katonai kormányzat ne akadályozza a nemzetközi segélynyújtást. A külvilágtól elzárkózó junta számára azonban megalázó lenne, ha azt mutatná, hogy nem ura az eseményeknek.

Kifutnak az időből

Az ENSZ becslései szerint a Nargis ciklon egymillió embert tett hajléktalanná. Más, nagy segélyakciók tapasztalatai szerint a legtöbb embert a katasztrófa után néhány nappal lehet megmenteni. Később már az éhezés, legyengülés és a tiszta ivóvíz hiánya miatt a gyorsan terjedő járványok, például ez esetben a malária veszélyeztetik a túlélőket.

A Nargis hatalmas áradást okozó pusztítása óta már hat nap telt el. A katasztrófa sújtotta deltavidéken a kormány szerint is 70 ezer ember halhatott meg. Shari Villarosa, az amerikai követség ügyvivője viszont egy meg nem nevezett civil szervezetre hivatkozva 100 ezernél is több halottat említett. Az adatokat nehéz ellenőrizni, de maga a junta is elismerte, hogy az egyik városban tízezer ember halt meg.

Shari Villarosa szerint a kormányilletékesek elmondták: az embereket álmukban érte a katasztrófa, az áradás pedig a tengerbe sodorta az áldozatokat. A deltában az épületek 95 százaléka megsemmisült - tette hozzá.

Közben megérkeztek az első segélyszállítmányok - egyelőre csak ázsiai országokból, Thaiföldről, Kínából és Indiából. Az ENSZ világélelmezési programja csütörtökre ígére szállítmányai érkezését.