eur:
389.5
usd:
361.74
bux:
68002.24
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Obama még nem érezheti nyeregben magát

Már átvette a vezetést Hillary Clinton előtt Barack Obama, hiszen a keddi Potomac-előválasztások után az illinoisi szenátornak több delegáltja van a nyári jelöltállító konvencióra, mint az egykori first ladynek. Bár Obama megállíthatatlannak tűnik, a keddi forduló után is maradt még legalább hét megválaszolatlan kérdés a választási kampánnyal kapcsolatban.

A Washington Post még az úgynevezett Potomac-előválasztás - a Virginia és Maryland államban, valamint a fővárosban, Washingtonban - tartott voksolás előtt foglalta össze a legfontosabbnak tűnő kérdéseket, ezek egyikére sem adott választ Barack Omaba, illetve a republikánusoknál John McCain elsöprő győzelme.

1. Esélyessé lépett-e elő Barack Obama Hillary Clintonnal szemben?

Obamának a jelenlegi állás szerint 1.209, Clintonnak 1.192 delegáltja van a nyári elnökjelölő konvencióra, és előnyét az illinoisi szenátor minden valószínűség szerint tovább növeli majd jövő kedden, amikor Hawaiin, illetve Wisconsin államban rendeznek újabb fordulót. (Előbbi helyen 29. utóbbin 40 delegáltat lehet "szerezni", és mindkettőben Obama a népszerűbb.)

Ilyen siker normális esetben elég lenne ahhoz, hogy valakit esélyessé kiáltsanak ki, ám Obama csak "néhány centiméterrel vezet egy nagyon szoros versenyben" - fogalmazott Mark Mellman, a demokraták közvélemény-kutatója. Egy ilyen szoros versenyben pedig az első hely egyáltalán nem jelenti azt, hogy valaki nyer is - ezt már a párt egyik stratégája, Don Fowler tette hozzá.

Kevés kérdésben megosztottak annyira a szakértők, mint az Obama-Clinton párharcot illetően. A határozott vélemény megfogalmazásától már csak azért is félnek, mert óva intik őket az eddig történtek; a New York-i szenátor eddig még minden vereség után talpra állt - méghozzá megújult erővel.

Két másik komoly okuk is van arra, hogy jósoljanak. Az egyik az, hogy egyelőre jóval kisebb Obama előnye, mint a szuperdelegátusok száma (17 a 796-tal szemben), akik közül a legtöbben még nem kötelezték el magukat egyik demokrata jelöltaspiráns mellett sem - és általános vélekedés szerint inkább Clintont támogatják.

A másik ok maga Obama, aki változatlanul "kívülállónak" és "elnyomottnak" láttatja magát, és ilyen helyzetből is kampányol.

Az illinoisi szenátor valószínűleg egészen addig nem nevezheti magát esélyesnek, míg nem derül ki, milyen eredményt ért el március 4-én Ohióban és Texasban, ahol 161, illetve 228 delegátus szerezhető meg, valamint április 22-én Pennsylvaniában (188).

"Obama megnyerheti a Demokrata Párt elnökjelöltségét, de egészen addig hátrányban marad, és nem lehet biztosa sorsa, amíg Hillary Clinton vissza nem lép" - figyelmeztetett Mark Kornblau, John Edwards egykori tanácsadója.2. Megosztja-e a Demokrata Pártot a Clinton-Obama párharc?

Ez eddig még nem sikerült, bár voltak éles szópárbajok és vágtak egymás fejéhez bántó sértéseket. Azonban eddig még mindkét tábor időben visszakozott minden egyes alkalommal, amikor a párharc a végső szakítással fenyegetett.

A legtöbb elemző szerint ez így is marad, bár a két politikus között komolyak a véleménykülönbségek.

Általános vélemény szerint a Demokrata Pártnak könnyebb lenne elfogadnia Obama győzelmét, Clinton hívei ugyanis könnyebben megemésztenék az illinoisi szenátor végső sikerét, mint fordítva.

A Clinton-Obama párharc nyilvánvalóan nem mutat mély, ideológiai megosztottságot a párton belül - és ez az, ami igencsak aggasztja a republikánusokat, náluk ugyanis éppen fordítva áll a helyzet.

3. Állást foglal-e hamarosan valamelyikük mellett Edwards?

Clinton és Obama is elkezdett már udvarolni a visszalépett egykori riválisnak, aki fogadókésznek tűnik, s ez bennfentesek szerint azt jelenti, hogy hamarosan nyilvánosan is támogatásáról biztosítja egyiküket. Cinikus vélemények szerint ez abban a pillanatban bekövetkezik majd, amikor Edwards "megkapja, amit akar" - bár az egyelőre nem világos, mi is lenne ez.

Állásfoglalása komoly fordulópont lehet - a legnagyobb azóta, hogy Edward Kennedy szenátor nyilvánosan kiállt Obama mellett.

Az azonban még nem egyértelmű, mit is jelentene valójában Edwards támogatása. Figyelembe véve azt az éles hangnemet, amelyet Edwards Clintonnal szemben használt, Obamának kínos lenne "elveszítenie" őt.

4. Elhalászhatja-e Obama Clinton elől a szuperdelegátusokat?

Igen -ha továbbra is ilyen sikerrel szerepel az előválasztásokon. Clinton ugyan egyelőre a bennfentesek favoritja (a szuperdelegátusok a párt kongresszusi képviselői, kormányzói, megválasztott vezetői közül kerülnek ki), és ezt ki is használta kampányában, de a jelek szerint az érintettek egyelőre kivárnak.

A szuperdelegátusoknak egyelőre a fele nem döntött - ők lehetnek a mérleg nyelve a jelölőgyűlésen, hiszen az eddigi eredmények alapján sem Obamának, sem Clintonnak nem lesz könnyű az előválasztásokon megszerezni az elnökjelöltséghez szükséges 2.025 küldöttet.5. McCain malmára hajtja-e a vizet a hosszú Clinton-Obama párharc?

A válasz egyértelműen: igen. Az elhúzódó harc a Demokrata Párton belül sok előnnyel jár az immár egyértelmű republikánus esélyes számára - kezdve mindjárt azzal, hogy lazíthat egy kicsit. A már eddig is hosszú és intenzív kampány ugyanis komoly mentális és fizikai megterhelést jelent az elnökjelölt-aspiránsok és stábjaik számára.

Ráadásul így McCain általános kérdéseket állíthat kampánya középpontjába már az előtt, hogy eldőlne, ki lesz az ellenfele - és erre fordíthatja az összes pénzt, amelyet az elnökjelölő konvencióig sikerül összegyűjtenie.

Van azonban a dolognak egy hátránya is McCain számára: az, hogy a közvélemény figyelmét nagyon leköti az érdekes Clinton-Obama párharc, így amíg ez tart, neki nehéz címlapra és a vezető hírekbe kerülnie. Ráadásul a párharc mozgósítja a demokrata szavazókat országszerte - míg McCain "egyeduralma" nincs ilyen hatással.

Bár a demokraták aggódnak egy kicsit amiatt, hogy a hosszú belső harc csökkenti esélyeiket a novemberi elnökválasztáson, a republikánusok közül sokan kétlik, hogy ez lesz majd a döntő tényező.

6. Megnyerheti-e magának McCain a konzervatívokat?

Ez a legfőbb kérdés republikánus körökben. De mivel nincs alternatíva, általános vélekedés szerint a konzervatívok fel fognak sorakozni mögötte.

7. Meddig marad versenyben Mike Huckabee?

A volt arkansasi kormányzó alacsony költségvetésű kampánya meglepően sikeres, ez pedig arra ösztönzi, hogy egyelőre ne adja fel.

Elemzők többféle dátumot is elképzelhetőnek tartanak, amikor Huckabee bejelentheti: visszalép. Megteheti például akkor, ha McCain megszerzi a jelöléshez szükséges 1.191 delegátus támogatását, de akkor is, amikor neki sikerül több támogatót szereznie, mint amennyivel Mitt Romney kiszállt a versenyből. (Huckabee-nek most 241 delegátusa van, Romney 288-án adta fel.)

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×