Az Egyesült Államok "történelmi alaknak" nevezte Suhartót, egykori fontos szövetségesét a kommunista befolyás ázsiai visszaszorításában, aki alatt Indonézia "figyelemre méltó gazdasági és társadalmi fejlődésen" ment át. A dzsakartai nagykövetség közleménye utalt ugyan arra, hogy politikai öröksége talán vitatható, de a néhai államfővel szembeni vádak széles tárházáról nem tett említést.

Gloria Macapagal Arroyo, a Fülöp-szigetek elnöke a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) egyik alapító atyjaként emlékezett meg Suhartóról.

Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök "nagy hatású vezetőnek" nevezte a volt államfőt, aki alatt Indonézia jelentős gazdasági növekedésen és modernizáción ment keresztül, miközben alapvető politikai, társadalmi és gazdasági kihívásokkal kellett megküzdenie.

Abdullah Ahmad Badawi malajziai kormányfő az országaik közötti kapcsolatok fellendítését emelte ki Suharto érdemeiről szólva.

Aki megteremtette a viszonylagos stabilitást

Maxime Verhagen, az Indonéziát egykor gyarmatosító Hollandia külügyminisztere "fontos politikai személyiségnek" mondta a néhai elnököt, aki országában megteremtette a "viszonylagos stabilitás korszakát".

Emberi jogi szervezetek és egykori ellenzéke kevésbé voltak elnézőek a "zsarnokkal" szemben. "Halála tragédia bűncselekményei áldozatainak, akiknek már soha nem fognak igazságot szolgáltatni" - mondta az egyik másként gondolkodó, akit egyetemista korában nézetei miatt bebörtönöztek. Az East Timor Action Network nevű jogvédő szervezet "a XX. század egyik leghitványabb tömeggyilkosának" nevezte Suhartót.

Az egykori diktátort, akit 1988-ban, 32 évi kormányzás után országos zavargások és diáktüntetések mozdítottak el a hatalomból, a XX. század második felének egyik legkíméletlenebb és legkorruptabb politikusaként tartották számon.

Soha nem vonták felelősségre

A hatalomra jutása utáni politikai tisztogatásoknak, a kommunisták és támogatóik utáni hajtóvadászatnak 500 ezer-1 millió ember esett áldozatul. Kelet-Timor 1974 és 1999 közötti indonéz megszállása alatt - amely ugyancsak uralmához kötődik - lemészárolták a lakosság egyharmadát, több mint 180 ezer embert. A két másik szakadár térséggel, Nyugat-Pápuával és Acehhel együtt elnöksége alatt összesen 300 ezer embert gyilkoltak meg az indonéz biztonsági erők.

Suhartót sohasem vonták felelősségre az emberi jogok sárba tiprásáért. 2000-ben mintegy 600 millió dollárnyi közvagyon elsikkasztásáért bíróság elé akarták állítani, de megrendült egészségi állapota miatt végül nem fogták perbe.