Miután a lisszaboni Jeromos kolostorban az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtökön aláírták a közösség intézményi és döntéshozatali rendszerét megújító reformszerződést, a tagállami vezetők Brüsszelbe repültek, hogy a hagyományos félévzáró csúcstalálkozón döntsenek az unió előtt álló további feladatokról.

A legfőbb téma várhatóan Koszovó lesz, a többségében albánok lakta szerbiai tartomány jövőjéről ugyanis a december 10-ei határidőig nem tudott megegyezni Koszovó és Szerbia.

Az Európai Unió - az Egyesült Államok és Oroszország mellett - eddig is tagja volt a két fél közötti közvetítő trojkának, az állam- és kormányfők a brüsszeli csúcson várhatóan kinyilatkoztatják, hogy továbbra is részt vennének a tárgyalásokban.

Ehhez viszont az kell, hogy az uniós tagállamok egységesek legyenek Koszovó jövőjét illetően: többségük támogatná a tartomány függetlenedését, Ciprus, Szlovákia, Románia, Spanyolország és Görögország viszont attól tart, hogy Koszovó kiválása felerősítené az országukban élő kisebbségek függetlenedési törekvéseit.

Egységes álláspont a brüsszeli találkozón valószínűleg még nem lesz, bár uniós források szerint az öt tagállam is kész beadni a derekát a jövőben.

Várható viszont döntés a Bölcsek Tanácsának felállításáról. A 10-12 fős testület megalakítására a francia elnök tett javaslatot néhány hónappal ezelőtt.

A testület célja az lenne, hogy meghatározza az Európai Unió közép- és hosszú távú stratégiáját, lefektesse a közösség alapértékeit, és megteremtse az európaiság kritériumait, de ne Európa határainak kijelölésével - mondta az InfoRádiónak Fóris György, a BruxInfo szakértője.

Elveti azt a nagyon egyszerű, primitív és brutális módszert, hogy húz egy határvonalat, és azt mondja, azon túl már nincs Európa. Ehelyett sokkal finomabb módszerekkel próbálja behatárolni, hogy mit is jelent az európai identitás. Ebből kiderül, kik kapcsolódnak logikus módon az Európai Unióhoz, és kik azok, akik nem számíthatnak igazából tagságra - tette hozzá.