Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Szupertitkos hadititkokat tettek fel az internetre

Különleges ajándékot kaptak az Oroszországban dolgozó kémek, mert Szarov város hivatalnokai egy semmitmondó közlemény helyett egy titkos találkozó részleteit, valamint egy fejlesztés alatt lévő tengeralattjáró dokumentációját töltötték fel a világhálóra.

A szétszórt hivatalnokoknak köszönhetően a szemfüles orosz újságírók megtudhatták, hogy a prototípus parancsnokát Szergej Kroskinnak hívják, a fejlesztés pedig a 20120 kódnév alatt zajlik.

Ennél is lényegesebbek a részletes technikai adatok, a tengeralattjáró vízkiszorítása például 3.950 tonna.

Az Oroszország legfontosabb nukleáris kutatóintézetének otthont adó zárt katonai város hivatalnokai ugyan gyorsan levették a közleményt a honlapról, de addigra az újságírók már elmentették maguknak.

A történtek után az orosz haditengerészet, a védelmi minisztérium és a fegyvergyártó vállalatok egybehangzóan tagadták, hogy létezne 20120 jelű projekt az országban.

Korszerű megoldások

Az információk természetesen eljutottak katonai elemzőkhöz is, akik szerint a Szarov nevet viselő kísérleti tengeralattjáró megjelenése hasonló a Kilo osztályú - a világ egyik legcsendesebbjének tartott - egységekéhez, ugyanakkor a mérete sokkal nagyobb.

A Kommerszant című orosz lap kommentárjában azt írta, hogy a kiszivárgott adatok radikálisan új technikai megoldások alkalmazására utalnak.

A lap elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz haditengerészet ismét kísérletezni kezdett a kis méretű atomreaktorok alkalmazásával a dízel meghajtású tengeralattjárók fedélzetén. Ez lehetővé tenné, hogy az egységek akár húsz napig is folyamatosan a felszín alatt maradjanak, miközben a jelenlegi orosz dízel-tengeralattjáróknál ennek maximális időtartama három-négy nap.

A információk egyben bizonyítják az orosz újrafegyverkezés gyorsaságát is - mióta Vlagyimir Putyin 2000-ben elnök lett, az orosz katonai büdzsé megnégyszereződött.

A fejlesztések közül kiemelkedik az első Borej-osztályú atom-tengeralattjáró, a Jurij Dolgorukij idei vízre bocsátása, valamint egy hatalmas vákuumbomba eheti kipróbálása.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×