Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Piroska miatt pocsék a farkas pr-ja

A farkasok visszatelepítését szorgalmazza egy környezetvédő csoport a Skót-felföldön. A ragadozók segíthetnének az erdők állapotának helyreállításában.

Kétszázötven éve nem élnek farkasok Skócia északi részén, egy kutatásból azonban kiderül: érdemes lenne újra betelepíteni őket a felföldre.

A farkasok segíthetnének a terület természeti megújításában azzal, hogy kordában tartanák a szarvasszaporulatot.

A becslések szerint körülbelül félmillió szarvas él a Skót-felföldön, a térség pedig teljesítőképessége határán van: a növényzetet lassan elpusztítja az agancsos tömeg.

Egy környezeti szakértő szerint a farkasok jelentősen megritkítanák a vadállományt. Ezzel egyrészt csökkennének a kényszerű kilövés költségei, másrészt a növényzet és a madárvilág is fejlődésnek indulna, valamint a környék újraerdősítését is megkönnyítené.

A tanulmány szerint ötszáz ragadozót engednének szabadon a felföldön: ezer négyzetkilométerenként huszonöt farkast.

Rossz pr

A dokumentum megemlíti, hogy az elképzelés minden bizonnyal nagyon népszerűtlen lesz a farmerek körében, és valószínűleg a turisták is aggodalmaskodnak majd, ám a szakértők bíznak benne, hogy támogatói is lesznek az elképzelésüknek.

A terület erdőinek megmentéséért küzdő természetvédő csoport, a Trees for Life szerint a legnagyobb probléma az, hogy rendkívül negatív a farkasokról kialakult kép, amelynek forrásai az olyan mesék és történetek, mint a Három kismalac, a Piroska és a farkas, vagy a farkasemberes sztorik.

"Pocsék a pr-juk, az emberek pedig elhiszik, hogy ennek van alapja, holott a rémtörténetek egyszerűen nem igazak" - mondta a szervezet vezetője.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×