Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Lezárták a Litvinyenko-aktát

Nagy Britanniában lezárta az Alekszandr Litvinyenko halála ügyében indított vizsgálatát a Scotland Yard; a brit rendőrség már átadta az ügyészségnek a dossziét, amelyet nem kíván nyilvánosságra hozni.

Az egykori orosz titkosügynök november 23-án hunyt el Londonban, miután megmérgezték radioaktív polónium izotóppal.

Brit sajtóértesülések szerint az ügy elsőszámú gyanúsítottja Andrej Lugovoj orosz üzletember, volt titkosszolgálati tiszt, aki a mérgezés feltételezett napján, november 1-jén találkozott Alekszandr Litvinyenkóval a londoni Millennium hotelben.

Andrej Lugovoj a BBC brit közszolgálati adónak nyilatkozva visszautasította a sajtóban megjelent vádakat.

Hangsúlyozta: ő maga is az ügy áldozata. Hozzátette: saját véleményét nem fejtheti ki, mivel az orosz törvények értelmében hallgatási nyilatkozatot írt alá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×