Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Jelentés az európai CIA-akciókról

Több európai állam vezetője is tudott arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA országa területét használta föl terrorista gyanús személyek szállításakor, vallatásakor - ezt állapította meg az Európai Parlament illetékes bizottsága.

Legalább 1.245 olyan gép repült át, vagy landolt európai országokban, amelyek a CIA-nak teljesítettek szolgálatot - állapította meg az az európai parlamenti jelentés, amely az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség tevékenységét vizsgálta.

Az ideiglenes bizottságot vezető olasz, szocialista párti Claudio Fava azt mondta, hogy számos kormány aktívan vagy passzívan, de együttműködött a CIA-val.

A politikus az unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét is bírálta, amiért Javier Solana nem működött teljesen együtt a bizottsággal.

A jelentés megismételte azt a korábbi megállapítást, amely szerint európai országok illegális CIA akciókhoz segédkeztek.

A gyanú szerint az amerikaiak terrorizmussal gyanúsított rabokat szállította például Afganisztánból a guantánamói katonai támaszpontra. Az is előfordult, hogy Európában vallatták a fogva tartottakat.

A jelentés ugyanakkor továbbra sem sorolja fel tételesen azokat az országokat, amelyek érintettek az ügyben.

A sajtóbeszámolók egyedül Lengyelországot említik, ahova 11-szer szállt le CIA-gép, az egyik repülő, amely 2003 szeptemberében Kabulból érkezett, végül Guantanámón szállt le.

A lengyel légikikötő munkásai arról számoltak be korábban a bizottságnak, hogy amikor a gépek leszálltak, ők meg sem közelíthették azokat. Sőt, a leszállást is a katonaság irányította.

Az EP-jelentés két országot emelt ki, amely nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal: Lengyelországot és Romániát.

Korábban már fölmerült mindkét állam neve, mint ahol leszálltak a rabszállító gépek, és ahol valószínűleg titkos börtönökben is vallatták a terrorizmussal gyanúsítottakat.

Varsó és Bukarest azonban korábban hevesen tagadta a vádakat. Magyarország is cáfolta, hogy segített volna az amerikai hírszerző ügynökségnek.

Az erről szóló jelentést Budapest az Európa Tanácsnak is elküldte, ahol példaértékűnek nevezték a dokumentumot.

A CIA-botrány 2005 végén pattant ki, amikor a Washington Post című lap megszellőztette az ügyet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elvesznek a betegek a digitális egészségügy útvesztőjében

Elvesznek a betegek a digitális egészségügy útvesztőjében

A magyar lakosság számára elérhető digitális egészségügyi ökoszisztéma három pillére – az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal – külön-külön már bizonyította létjogosultságát, de a felhasználók fejében ezek nem egy egységes rendszer részei – derül ki a PWC kutatásából. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadási csapatának vezetője az InfoRádiónak elmondta: a felhasználóknak proaktívabb és átláthatóbb rendszerre van szükségük a könnyebb ügyintézés érdekében.

Az atomerőmű leállása mellbevágja a paksiakat

Zuhanyzókonténerek telepítésével, közintézmények megnyitásával segíti az atomerőmű leállítása miatt melegvíz nélkül maradó paksiakat az önkormányzat.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×