A magyar forradalom a megosztott Európa egységesítésére tett történelmi kísérlet volt - olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Parlament fogadott el Strasbourgban.

A dokumentum tiszteleg a hősök előtt, akik annak ellenére folytatták harcukat a szabadságért, a polgári jogokért, hogy elmaradt a nyugat katonai segítsége, a Szovjetunió pedig leverte a felkelést. Az állásfoglalás szerint '56 hozzájárult az 1989-90-es kelet-európai demokratikus fordulathoz is.

Az Európai Parlament az 1956-os magyar forradalmat "a szovjet tömb országaiban a kommunizmussal szembeszálló, a szabadság és demokrácia iránti XX. századi törekvések egyik szimbolikus megnyilvánulásaként" ismeri el, és tiszteleg "Magyarország bátor férfijai és női előtt, akik önfeláldozásukkal reményt adtak a kommunista uralom által szorongatott más népeknek".

Áldozatok és menekültek

A dokumentum tiszteleg Nagy Imre reformkommunista kormányfő előtt is, akit kivégeztek, mert nem volt hajlandó nyilvánosan elítélni a forradalmat.

A szöveg emlékeztet arra, hogy több mint 2700-an vesztették életüket a harcokban, 228 embert a későbbi perekben kivégeztek, több mint 190 ezren pedig elmenekültek az országból. Az EP köszönetet mondott azoknak a nyugati államoknak, amelyek befogadták a magyarokat.

A dokumentumot a parlamenti frakcióvezetők, valamint a magyar delegációvezetők írták alá.