Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

Hollandia megnégyszerezheti katonái számát Afganisztánban

Hollandia 1400 fővel növelné jelenleg 600 fős afganisztáni kontingensét - közölte Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök.

A NATO-tagországok külügyminiszterei néhány héttel ezelőtt hagyták jóvá azt a tervet, amely szerint a szövetség irányítása alatt álló, jelenleg mintegy 9 ezer fős nemzetközi biztonsági erő Afganisztán déli területeire is kiterjeszti működését.

Dél-Afganisztán nagyrészt jelenleg is tálib milíciák ellenőrzése alatt áll; 2001 előtt ez a katonai-vallási csoport uralta majdnem az egész országot. A NATO-terv alapján ebben a térségben Hollandia, Kanada és Nagy-Britannia kapna parancsnoki szerepkört.

Ez Magyarországot is érintheti, ebben az esetben Hollandia valószínűleg feladja jelenlegi észak-afganisztáni tartományi újjáépítési csoportját, s ezt a helyet Magyarország veheti át.

A holland kormány a parlament felhatalmazását kérte a csapatlétszám növeléséhez.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×