A legutolsó nyilvános információ szerint a Google és a Waze az izraeli hadsereg kérésére lekapcsolta a valós idejű forgalmat mutató térképinformációkat a két navigációs alkalmazásban. Ez háborús szempontból jelentős információ?

Abból a szempontból jelentős, hogy a Gázai övezetet teljesen elszigetelte Izrael, Egyiptom szintén felvonultatott erőket, hiszen nem kíván nagyon sok menekültet fogadni, illetve egy 20-25 kilométeres mélységben a Gázai övezet mellett kitelepítették a lakosságot, mert szinte védtelenek a rakétázástól, és 50-60 kilométeres mélységben létrehoztak egy katonai hadműveleti területet. A védelem szempontjából fontos, hogy ne találják meg őket, illetve ne legyenek célpontok, akár Szíriából, akár a Hezbollah részéről indított rakétáknak ne legyenek koordinátáik, azaz GPS-jelük. Ez egy védelmi lépés, de nyilván jelezheti azt is, hogy lassan be kell hatolni a Gázai övezetbe, mert telik az idő.

A Hamásznak Google- meg Waze-térképei vannak és az alapján tájékozódik?

Nem, nekik nagyon egyszerű rakétáik vannak, ezeket általában területre irányítják, kilövik, de vannak drónjaik, illetve vannak egyéb páncéltörő rakétáik, amiket ismerhetünk, ezekhez nem kell GPS-koordináta.

Mihez kell nekik egyáltalán GPS-koordináta? Ha elindulnak egy terepjáróval, akkor tudják, hogy merre mennek?

Talán. Volt vállalkozása most az izraeli haderő ellen, egy városban motorcsónakkal pár palesztin bejutott, de felszámolták őket. Az izraeli területre történő behatolásokhoz lehet, hogy szükségük van rá.

Hogyan indíthat támadást Izrael? Azt tanultuk, hogy a Gázai övezet egy erős védelmi kerítéssel, egy technikai eszközzel van ellátva. Azt meg kell bontaniuk?

Nyilván meg kell bontaniuk. Három műveleti fázist különített el az izraeli védelmi minisztérium. Az első a precíziós csapások időszaka, majd be fognak hatolni az adott területre. Néhányszor már a különleges erők betörtek és például izraeli holttesteket vittek el a Gázai övezetből. Majd jön a felkutatás, megsemmisítés időszaka, majd be kell menni a biztonsági erőknek és szavatolniuk kell a biztonságot ezen a területen. Ami a nehézség, hogy a világ egyik legsűrűbben lakott területe ez, közel 3000 ember él egy négyzetkilométeren. A másik a beépített infrastruktúra, a menekülttáborok, a mecsetek, a kórházak, ezek mind akadályozzák a katonai műveletet, hiszen csak indokolt esetben lehetne lőni ezeken a területeken. A Hamász pedig az embereket mint élő pajzsot, ezeket a létesítményeket pedig fegyverraktárnak használja.

Milyen eszközzel tud az izraeli hadsereg precíziós műveletet végrehajtani ezen a területen, ahol az emberek egymás vállát érik?

Nagyon nehéz, hiszen 5100 körül volt most a halottak száma palesztin területen, és 16 ezer ember megsérült és még legalább 15 ezer ember eltűnt a romok alatt. Az eszközrendszerében az izraeli haderő nem nagy, hiszen ha a környező arab országokat megnézzük, akkor tízszeres erőfölényben vannak az arab országok, viszont minőségi eszközeik vannak az izraelieknek. Egyrészt 450 pilóta nélküli rendszerük van, ezeket felderítésre és csapásmérésre is tudják használni éjjel, rossz látási viszonyok között is, van 450 vadászgépük, ezek javarészt F-16-os többcélú harcászati repülőgépek, ezekkel tudnak precíziós csapásokat mérni. Van 43 darab AH-64 Apache harci helikopter, ezeken nyolc darab nyolc kilométer hatótávolságú Hellfire páncéltörő rakéta van. Tüzérségben 155 milliméteres önjáró tarackjaik vannak, ezeknek a hatótávolsága 30-40 kilométer, a célponttól való eltérés 10 méter. Sorozatvetőben az MLRS-t használják, ez is 70 kilométeres hatótávolságú és 10 méter pontossággal lő. Tehát javarészt célzott, pontos csapásokat tud mérni az izraeli haderő. Ez idáig 7500 ilyen csapást számoltak.

Mire lehet ezeket az eszközöket használni egy ilyen sűrűn lakott területen? A tízméteres pontosság azt jelenti, hogy tíz méteren belül mindenkit megöl.

Nagyon nehéz, hiszen a terroristák is olyan módszert követnek, hogy amikor megtörtént a Gázai övezet lezárása, még kisebb csoportokra osztották fel az alegységeiket. Ezek a civilek között is mozognak, sokszor mentőautót, zöldségesautót, mindent felhasználnak, hogy mozogni tudjanak. Van egy nagyon erős, kiépített alagútrendszer, főleg az északi részen, ahol állítólag majd megkezdődik a művelet, de a középső és a déli részen is több száz kilométernyi alagutat ástak ki. Nagyon sokat felszínről be lehet robbantani, de sok olyan van, ami 60-80 méteres mélységben van. Ezeknek a feltárása, megkeresése jelenti majd a legnagyobb problémát, illetve Izraelnek a saját maga által lebombázott terület. Bárhol előre szeretne törni harcjárművekkel, először műszaki eszközökre lesz szükség, hogy letakarítsák az utakat.

Nincs az izraelieknek információjuk az alagútrendszerről? Az izraeli hírszerzésről azt mondják, hogy a legjobb a világon.

Igen, csak ez a támadás azért ezt a legjobb szolgálatot is meglepte, másrészt van információjuk, csak július óta vagy harmincat robbantottak be. A rengeteg segélyt a palesztinok, illetve főleg a Hamász, mivel ő irányítja ezt a területet, alagutak ásására is felhasználja. Egy alagút kiásása kétszáz méter hosszan körülbelül hárommillió dollárba kerül és két hónapig tart, legalább 250 kamionnyi földet kell elszállítani, különböző betonelemeket beépíteni, külön nagyobb helyiségeket, parancsnokit, lőszertárolót, pihenőhelyiségeket kialakítani. Erről beszélt az elengedett négy túsz is, hogy őket is az alagútrendszerben tartották fogva.

Hogy nem derült ki? A betont le kell valahol gyártani, ahhoz betonkeverő üzem kell, a betont szállítani kell, betonszállító autó kell hozzá, az mind látszik, ezek hatalmas dolgok.

Mindenki azt mondja, ahhoz, hogy 5500 vagy 5700 rakétát kilőjenek, legalább 500 helyről kellett indítani a rakétákat. Izraelnek tíz műholdja van, 450 pilóta nélküli eszköze, teljes lehallgatást alkalmaz a palesztin területeken, mégsem tudta ezt felderíteni. Nem véletlenül, hogy a Sin Betnek a vezetője már jelezte, hogy ő vállalja a felelősséget. Túlságosan áttért Izrael is arra, hogy lehallgatunk, megfigyelünk, számítógépen elemzünk. A személyes felderítés, hírszerzés nagyon háttérbe szorult.

Amikor az izraeli katonák bemennek, akkor ők mivel mennek oda be egyáltalán? Harckocsival?

Nem, általában a harcrend ilyenkor úgy van, hogy fent vannak ezek a pilóta nélküli eszközök, ezek mind hőkamerás képeket tudnak közvetíteni, jelzik, hogy hol vannak élő erők. Azt még ő sem tudja megmondani sokszor, főleg az ilyen beépített területen, hogy az fegyveres vagy egyszerű civil. Ezek irányába nyomulnak előre gyalogosan. Mögöttük van néhány kisebb kerekes páncélozott jármű, hiszen itt nagyon szűk helyek lesznek, sikátorok. A harckocsi messzebbről követi a harcrendet ilyenkor, főleg tűztámogatást tud adni, a drónok pedig a pozíciókat tudják megadni, hogy hova kérnek helikopter-, repülő- vagy esetleg tüzérségi csapást. Ilyen különleges módszerrel át kell vizsgálni a területet, külön földradarokra van szükség, hogy hol lehet a föld alatt létesítmény, hiszen a Hamász videóiban azt is jelzi, hogy felkészültek arra, hogy bejönnek. Rengeteget tapasztaltak, illetve feldolgozták a 2006-os libanoni háború tapasztalatait, amikor a Hezbollah Dél-Libanont uralta szintén az alagútrendszerével. Gondoljunk bele, egy lakott településen alulról, felülről, oldalról, mindenhonnan tüzelhetnek, tehát iszonyú veszélyes ezen a területen műveleteket folytatni.

A drónról közvetített információt az elöl menő lövész katona látja? Vagy neki vakon kell közlekednie?

Általában a harcrend olyan, hogy a felderített adatok a parancsnoki központba jutnak be, de az elöl mozgó csapatoknak a parancsnoka egy kis iPaden vagy kis eszközön szintén látja a képet, tehát 24 órás helyzetképe van, tudja, hogy melyik irányból tudja megközelíteni az adott csomópontot, ahol civileket vagy terroristákat lát. Ez egy úgynevezett hálózatközpontú hadviselés, hogy az alárendelt is látja azt, amit a vezérlőben a parancsnokok, a tábornokok.

Hogyan tesz különbséget terrorista meg civil között? A terrorista alighanem az első percekben rejti a fegyverét, hogy ne azonnal derüljön ki, hogy terrorista.

Ez a legnehezebb helyzet, hiszen egy háborúban a katona a katona, a harckocsi a harckocsi ellen küzd. Két humanitárius folyosót nyitottak az izraeliek, a Gázai övezeten belül ezt kijelölték és egy humanitárius pontot hoztak létre, hogy hova menjenek el az északi részről a palesztinok. Viszont ott 1,1 millió palesztin él. A számvetések szerint 400-500 ezer ember valószínűleg elhagyta ezt a helyszínt, rengeteg rombolás volt ebben az északi régióban, viszont nagyon sokan idősek, hajléktalanok, nincs hova menniük, nincs élelem, nincs víz a térségben. Most engedték be a harmadik segélyoszlopot, először húsz, majd tizennégy, majd újra húsz kamionnyi áru, élelmiszer mehetett be az egyiptomi oldal felől. A Hamásznak sem célja, hogy ezek az emberek elmenjenek, nekik kell a védőpajzs, kell a vér, hogy felmutathassák minden nap, hogy lám, civileket ölnek.

Mind a két oldal valószínűleg közvetíteni fogja a saját érdekeinek megfelelő felvételeket, akár élőben is. Ez melyik oldalt korlátozza jobban? Az izraelieket vagy a Hamászt?

Az izraelieket. Ha megnézzük az adókat manapság a televízióban, a CNN, BBC egyértelműen elfogultan az egyik oldalon áll, teljesen beállt Izrael mögé, mindenben támogatja, az Al Jazeera próbál egy kicsit középen maradni, de azt mondhatjuk, hogy ő meg elfogult a palesztinok irányába, sokkal több közvetítést ad arról, hogy rombolások vannak, halottak vannak, és most a szlogenjük az, hogy amióta Izrael bombáz, 15 percenként meghal egy palesztin gyerek. Izrael a precíziós csapásokka, eddig 500 Hamász-harcos halálát érte el, de 5000 civil meghalt és 16 ezer megsemmisült.

Milyen eszközei vannak egy izraeli katonának, amikor bemegy? Mi van rajta? Milyen kézifegyvert használ? Milyen kommunikációs eszközöket használ?

Általában lövedék- vagy repeszálló mellényekkel vannak felszerelve, hőkamerákkal, illetve a legmodernebb izraeli és különböző amerikai fegyverekkel. Egy dologtól nem tudják megvédeni őket az izraeliek, ha robbanó csapdákat fognak előkészíteni a Gázai övezetben, márpedig ez a Hamásznak az egyik taktikája, hogy azokat a területeket biztos, hogy robbantani is fogja, ahol bejönnek az izraeli erők. Ugyanúgy készülnek a Hamász-katonák, robbanóöv lesz rajtuk, ugyanakkor, ha civilek közé vegyül, az arab ruházatban ezt elég nehéz észrevenni, és akkor fogja begyújtani, amikor a legtöbb áldozatot tudja szedni.

Hanggránátot, fénygránátot, a rendfenntartásban alkalmazott eszközöket az izraeli katonák háborúban is alkalmaznak?

Nyilván ez a figyelemelterelésre jó, illetve ködgránátokat is lehet alkalmazni, ha éppen vissza kell jönni, hiszen ne gondoljuk, hogy ez egy azonnali győztes bevonulás lesz, itt kisebb szektorokat fognak elfoglalni, azt uralni, majd továbbmenni, utánuk jönnek a biztosító erők, amelyek ezt megszállják. Nagyon sok katonát igényel. Izrael körülbelül 360 ezer embert mozgósított, 169 500 a hadereje, ennek a java része Gázánál fog működni.

Mit kell csinálni az izraeliek szerint az alagútrendszerekkel? Azt említette, hogy többet már berobbantottak. Ilyenkor számít, hogy abban kik vannak, hogy civilek is vannak vagy katonák is vannak, hogy hagynak-e kijáratot vagy a háborúban ilyen kérdések nem merülnek föl?

Ilyenkor a katonai szükségszerűség a kérdés. Általában a Hamász harcosai, szimpatizánsai vannak lent az alagútrendszerekben. Itt vannak a túszok is, 222 túsza van a Hamásznak, eddig négyet engedett el, ők számoltak be arról, hogy onnan vitték ki őket. Az alagútrendszernek több kijárata van, szellőzőrendszere, tehát nagyon nehéz egy csapással megsemmisíteni, esetlegesen azt lehet elérni egy-egy nagyobb alagútnál vagy pincerendszernél, hogy berobbantják az elejét, és ha majd a megszálló erők ott lesznek, akkor föltárják a többi részét, de ezek az alagutak elég cikkcakkosak, össze vannak kötve egymással, nem lehet egyszerre felgöngyölíteni az alagútrendszert sem.

Van-e izraeli katonai doktrína a túszokkal kapcsolatban? A történelemben volt arra példa, hogy nem tárgyaltak, volt arra példa, hogy szabadító akciót indítottak, de arra is volt példa, hogy egy izraeli katonáért több száz palesztin túszt vagy foglyot engedtek át.

Ez egy jó kérdés, hogy hogyan alakul. Az izraeli társadalom most nagyon összezárt, ott is 1405 ember halt meg a támadásban, több ezer megsérült a rakétázásokban. Ennek a nem jelentős százaléka, 330, aki katonaként vagy rendőrtisztként vett részt ezekben a küzdelmekben, az izraeli haderőt nemcsak katonailag készítik fel erre a gázai bevonulásra, hanem a pszichológusok is ott vannak, hiszen sok katonának a hozzátartozója halt meg. Hogy hogy tudnak viselkedni a civilekkel meg a túszokkal kapcsolatban, ezt mindig azt szoktuk mondani, a harci stressznek a nagyságától függ, mert ilyenkor a katonának sajnos csőlátása van. Ő azt látja, hogy az élete veszélyben van, a saját életét szeretné megóvni. Bízunk benne, hogy nagyon jó felkészítést kaptak. Szerintem még tárgyalni fognak a túszokról, főleg azért, mert amerikaiak is vannak köztük. A Hamásznak ez van még a kezében, amit be tud vetni ebben a konfliktusban.

Az izraeli védelmi erőt egy harcedzett hadseregként tartjuk számon, mert jó néhány akcióban, jó néhány győztes háborúban is részt vett. Ilyen helyzetekre ki vannak képezve? Városi harcra, amikor az ellenségük túszokat tart fogva?

Több amerikai tábornok azt mondja, hogy Izraelnek a léte volt a tét minden háborúban, a ’67-esben, a ’73-asban, amikor megtámadták, és főleg páncélos és nagy területeken vívott ütközetekhez szoktak hozzá. A haderőnek kis része az, talán egytizede, amely inkább a helyiségharcra, az antiterrorista műveletekre van kiképezve, hiszen minden haderőnél alapvető a gépesített lövész, tüzér, páncélos fegyvernemnek a fenntartása, a különleges műveletiből kevesebb van, de nyilván most a mozgósítással rengeteg embert lehetett behívni. Viszont arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy amikor a palesztinok bevonultak az izraeli területekre, több tűzpárbajt megnyertek, ami korábban nem volt jellemző a konfliktusban. Őket meg az iráni különleges erők készítették fel. Szó volt, hogy esetleg wagnerosok Oroszországból, inkább az iráni szál valószínűleg.

Az izraeli haderőnél a katonák embervesztesége mennyit számít? Más mértékkel mérik, mint a palesztinoknál?

Más, mint, mondjuk, az orosz–ukrán fronton, ahol ha fél zászlóalj meghal, akkor is még támadni kell. Itt minden egyes ember számít, minden egyes emberért küzdenek, senkit nem fognak ott hagyni, sebesültet sem, a halottat is el fogják hozni. Rendkívüli érték az ember az izraeli haderőben.

Honnan kell Izraelnek elvonnia erőket, hogyha elindítja a Gázai övezet elleni szárazföldi hadműveletet?

Nem tud elvonni erőket, mert északon a Hezbollah már 15 alkalommal lőtte az izraeli településeket, ott egy négy kilométeres ütközőzónát alakított ki. Az izraeli légierő Szíria irányába is készen áll, ott bombázott repülőtereket, hogy ne érkezzen utánpótlás, onnan ne tudjanak esetlegesen repülőgépek felszállni, illetve biztosítani kell Ciszjordánia környékét, és ott is több száz palesztint tartóztattak le, hogy ne két tűz köré szoruljon az izraeli haderő.

Kell arra számítani, hogy más országok területére is megelőző csapást mér Izrael, hogy onnan ne érhesse támadás?

Már Szírián és Libanonon kívül nem, hiszen az irániak jelezték, ha nem fejezik be a gázai támadásaikat, akkor esetleg rakétával reagálnak erre. Erre amerikai válaszként megérkezett egy kis, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétaelhárító rendszer, ez a TED nevezetű 3000 kilométerről érzékeli, hogy valahonnan rakétát indítottak, és a végfázisban 200 kilométeren belül ezeket le tudja lőni. Irán lehet a kérdés, de sok amerikai szakértő is úgy látja, hogy Irán most ugyanazt játssza, hogy proxyként használja a Hezbollahot és a Hamászt, hogy Izraelt gyengítse. Izraellel szemben van 150 ballisztikus rakétája, ezek 2000 kilométerről elérik Izraelt, illetve most júliusban mutattak be egy hiperszonikus rakétát, ez valószínűleg orosz technológiából átvett fejlesztés, a Ftatah-rakéta, 13-15 Mach sebességgel megy, 1400 kilométer a hatótávolsága. Irán nyugati részeiről eléri Tel-Avivot.

Ez ellen van Izraelnek védekező eszköze?

Most a Patriot-rendszert telepítették. A Patriotnak csak a 2-es rakétaváltozata alkalmas a hiperszonikus fegyverek lelövésére, a most telepített másik rakétarendszerrel együtt talán meg tudják oltalmazni. De Irán is szeretné egyrészt gyengíteni az izraeli haderőt, felhasználni a világ közvéleményét Izrael ellen, de úgy istenigazából háborúzni nem akar. Hiába van 610 ezer katonája, több ezer páncélosa, a szankciók ellenére viszonylag nyugalom és jólét van Iránban.

Hogyan tervez az izraeli védelmi erő precíziós csapást egy olyan területen, ahol nagyon kicsi területen kétmillióan élnek?

Ez egy nagyon nehéz folyamat, a NATO-módszereket tudom ismertetni, ott általában megtervezik a műveletet, kijelölik a célokat és kijelölik azokat a célpontokat, amit a célok elérése érdekében pusztítani kell. Ez egy több haderőnemet magába foglaló feladat, ott vannak a légierő, a szárazföld, a tüzérség, illetve a sorozatvetők szakemberei. Ezután hiába jelöltünk be mi minden célpontot, hogy nekem az nagyon jó lenne, jön egy jogászcsoport, és átnézi, ha, mondjuk, templom van ott, iskola van ott, akkor annak a kétszáz méteres körzetében semmilyen csapást nem lehet mérni.Az háborús bűn, ha megkülönböztetés nélkül lebombázok egy civil létesítményt. Ha nem tudom utána indokolni azt, hogy ennek katonai szükségszerűség volt, akkor ez háborús bűncselekmény, ezt utána ki kell vizsgálni. Nagyon precíz tervezés folyik az ilyen műveleteknél, de látjuk, hogy nagyon sok a civil áldozat.

Ha a Hamász templomot, kórházat vagy bármit katonai célra használ, azt ki tudja rajta kívül?

Ezt nagyon nehéz bizonyítani. Itt jön elő megint az, hogy van-e beépített embere, azaz humán felderítése az izraelieknek, hogy, mondjuk, a templom alagsorában gránátvetőket tárolnak. Ezt nagyon nehéz háború után is igazolni, a háború előtt meg még nehezebb ezeket felderíteni.

Mi az izraeli haderő célja ezen a területen? Van-e kimondott célja? Mit akar elérni?

Egyrészt megsemmisíteni a Hamász katonáit. A második cél: megsemmisíteni a Hamász infrastruktúráját. A Hamásznak van politikai, katonai és egyéb infrastrukturális szárnya, szóvivője van, médiamegjelenése van. Ezeket mind el szeretnék tüntetni. Ez nagyon nehéz lesz, hiszen rengeteg a szimpatizánsa a Hamásznak. A Hamász egyrészt terrorszervezet a Gázai övezetben, másrészt humanitárius segélyeket folyósít, tehát kettős arculata van. A harmadik pedig, szeretnék a Gázai övezetnek a biztonsági rendszerét átalakítani. 2008-2009-től kezdődően kivonultak a területről. Nem tudom, hagynak-e majd ezen a területen biztonsági erőket, amelyek nap mint nap majd a kődobálásokkal, az ellenállással kell hogy szembenézzenek.

Azért vonultak ki.

Én nem látom a végállapotot se politikailag, se katonailag. 1948 óta nem látjuk, nincs palesztin állam, nincs, akit felelősségre lehet vonni. Terrorakciók vannak, három-négyévente felduzzad úgy egy katonai terrorszervezet, hogy csapást tud mérni Izraelre.

Most van egy telepített fal a Gázai övezet körül katonai eszközökkel, megfigyelőkkel, automata eszközökkel. Ezt beljebb viszik Gázába? Akkor még sűrűbb lesz a terület. Beljebb viszik izraeli területre? Akkor meg átadnak újabb területeket a Hamásznak. Melyik lesz?

Nem hiszem, hogy mozdítanak a falon, több millió dollár volt ennek a megépítése. Hatvanöt kilométer hosszú, több méter mélységig terjed ez a beton és vas kerítésfal, nem hiszem, hogy ezen fognak dolgozni, de ha nyugalmat, békét, biztonságot akarnak, biztos, hogy több biztonsági emberre van szükség. Általában azt mondják, hogy egy adott területet, ha megszállok, háborúban ötven lakosonként kell egy biztonsági embert biztosítani, békében elég háromszáz emberre egyet. Ez nagyon nagy részét lekötné az izraeli biztonsági erőknek, ennek pedig nyilván a gazdaság látná hátrányát, hogy az izraeli férfiak nem dolgoznak, hanem éppen Gázában járőröznek.

A vaskupola milyen rakétákat igényel most? Amikor a támadás volt, akkor rengeteget elhasználtak belőle és nem volt elég.

Nincs akkora készlete az izraeli haderőnek. A vaskupolarendszer egyrészt áll egy parancsnoki központból, egy radarrendszerből, ez pillanatok alatt felderíti, hogy honnan következik be a rakéta indítása, azonnal kiszámolja a pályáját. Ha lakatlan területre megy, akkor nem indít rá rakétát. Az ütegekben, amiből több tíz van az izraeli haderőnek, egy indítóállványban húsz darab rakéta van. Ötezret indítottak azon az éjjelen, október 7-én a palesztinok, azaz túlterhelték ezt a rendszert, hiszen ha kilövik a húsz rakétát, nagyon sok rakétát megsemmisít, de az újratöltés idő, ezalatt rengeteg rakéta csapódott be Izraelbe. Izrael másik gyengesége, hogy nincs stratégiai mélysége. A rakéták általában a Gázai övezet körüli részen, öt kilométeres mélységben 15 másodperc alatt becsapódnak. Ez azt jelenti, ha meghallja valaki a szirénát, 15 másodperce van, hogy valahova menjen. Itt nem is működtetik például a vaskupolát. A vaskupolát a mélységben működtetik, de ez azt jelenti, hogy a legnagyobb Hamász-rakéta három perc alatt becsapódik Izrael keleti felén, tehát iszonyú nagy feladat megvédeni a lakosságot. A másik az aránytalanság. Vascsövekből, műtrágyából is lehet rakétát csinálni, ezt mutatta a Hamász, ezeket is indította, ezeknek az ára ötszáz dollárt sem halad meg. A Tamir rakéta, ami benne van a vaskupolarendszerben és elfogja ezeket a rakétákat, negyvenezer dollár alaphangon. Mintha Trabantot üldöznénk egy Ferrarival az autópályán, körülbelül ezek az aránytalanságok állnak fenn. Ez a vaskupolarendszer nagyon sok mindenre jó, de a túl közeli belövéseket, mint például Libanon felől, illetve Gázából, nem tudja elhárítani.

Milyen lehetősége van ezek után Izraelnek, hogy amikor megtapasztalta, hogy túl lehet terhelni a vaskupolarendszert? Még több üteget fog telepíteni? Még többet lő föl?

Szerintem az okot kellene megszüntetni. A terrorizmusnak az oka az elnyomattatás, az ellenállás Izrael ellen és az a nyomorúság, amiben élnek. Izraelben 55 ezer dollár az egy főre eső GDP, a Gázai övezetben 1200. Gondoljunk bele, más lehetősége nincs, vagy menekülttáborban él, vagy átjár Izraelbe dolgozni, illetve nagyon olcsó, egyszerű fegyverekkel küzdeni az Izraeliek ellen. Ezeket az okokat kellene megszüntetni. Nagyon sokan most már felvetik a kétállamiság kérdését. Ha van egy állam, akkor az nem terrorizálni, nem háborúzni akar, újjá akar építeni, gazdasági növekedést akar, ez lenne a hosszú távú irány, ez még nem látszik ebben a konfliktusban.

Izrael honnan tudja pótolni az ebben a háborúban ellőtt eszközeit? Az Egyesült Államokból?

Pontosan. Október 7-én már bejelentette az Amerikai Egyesült Államok, hogy azonnal egy hárommilliárd dolláros katonai segélyt biztosít Izraelnek, hiszen Izrael hosszú ideje nem viselt nagyobb háborút, nem állt rendelkezésre annyi tüzérségi eszköz, például a 155 milliméteresekből, ezekből rengeteget kapott, több százezret az Amerikai Egyesült Államoktól. Szüksége van rá északon a Hezbollah ellen is, illetve a Gázai övezetben is. Amerika a segélyt azzal is fokozta, hogy a Ford és az Eisenhower csapásmérő csoportosítást Izrael partjaihoz vezényelte visszatartó erőként, mind a két hordozón 90 harcászati repülőgép van, tehát 180-nal tudja a Hezbollah irányát zárni, elrettenteni.

Ez kinek üzenet, a Hezbollah ellen csapásmérő repülőgépeket fog emelni egy hordozóról? Aránytalannak tűnik.

Aránytalannak, de a precíziós csapásokkal lehet csak kiiktatni azokat a pontokat, amit a Hezbollah berendezett vagy ahonnan rakétákat indít, illetve vannak olyan rakétás fregattjai az Amerikai Egyesült Államoknak, amelyek képesek elfogni indított rakétákat, erre is sor került már eddig a Hezbollah irányából indított rakétákkal kapcsolatban.

A térség országainak kell külön védelmi rendszereket építeniük, ha arra számítanak, hogy ez velük is megtörténhet? Terrorszervezetnél nem nagyon lehet tudni, hogy milyen irányba támad.

Libanon is egy nagyon régi története a nemzetközi közösségnek, mind az állam gyengesége, mind Iránnak a nagy befolyása több százmillió dollár segélye segítette ezt a Hezbollahot így felépíteni, kiépíteni ezeket a pontokat, kiépíteni az alagútrendszerét és a szakértők szerint közel százezer rakétája van a Hezbollahnak egyedül a Közel-Keleten.

Honnan vannak ezek az eszközök? Iráni eszközök?

Ezek nagyon egyszerű eszközök, általában a Grad sorozatvető rakétáját használják, egy egyszerű vasállványra rátéve irányban indítható. Egy 122 milliméteres rakétáról beszélünk, emberéletben nagyon is kárt tud tenni. Vannak modernebb rakétáik is, illetve most jelezték éppen, hogy drónjaik is vannak. Az iráni szál elválaszthatatlan, többet indítottak már, illetve Merkava harckocsit is semmisített meg a Hamász például drónról dobott rakétával.

A II. világháborúból tudjuk, hogy a katonák harci képességét drogokkal is lehet fokozni. Ebben a háborúban ez elképzelhető vagy akár az ukrajnaiban is? Mert néha a képekből ép ésszel fel nem fogható dolgokat művelnek.

42 éve vagyok hivatásos katona, néhány gyakorlaton meg válságövezetben jártam, meg próbáljuk a hallgatókat is elvinni addig a pontig, hogy vajon mit fognak cselekedni. Nem érthető se katonának, se civilnek, ami az ukrajnai fronton folyik. Megnézek egy Bahmut-felvételt vagy a Gázai övezetet, nincs az a politikai cél, amiért én ezt alkalmaznám. Szerintem azért az izraeli haderőben a vallásosság eléggé meghatározza, hogy kapnak-e drogot, de például az izraeli hírszerzők azt mondták, hogy a lelőtt terroristáknál különböző adag élelem volt, ami egyrészt a kitartást fokozza, de elképzelhető, hogy drogot is használhatnak.

Az izraeli hírek egy ideje eltakarják az ukrajnai háború híreit. Ott most mi történik?

Az ukrajnai háborúban azt látjuk, hogy ez a támadás kifulladt, amit délen indított Ukrajna. Egy tízszer hét kilométeres területet közel 400 négyzetkilométert vett vissza Oroszországtól, az oroszok pedig főleg az északon folytatott műveleteikkel 1300 négyzetkilométert nyertek vissza, tehát mondhatnánk azt is tréfásan, hogy a keleten a helyzet változatlan. Viszont az eddigi összes segély, amit Ukrajna kapott, 232 milliárd dollár volt. Ebből 82 milliárd volt katonai segély. Most nyilván a fő fókusz Izraelen lesz. Joe Biden amerikai elnök beterjesztett egy 101 milliárd dolláros segélyt a két országnak, de mivel Ukrajna államcsődben van, a működésére havonta 1,5 milliárd dollárt el kell használni, hogy egyáltalán működjön. A precíziós eszközök, lőszerek kapcsán kevesebb fog jutni Ukrajnának. Ugyan engedélyezték neki, most nem nagy számban, a szakértők szerint húsz darabban a HIMARS sorozatvetőhöz egy 1-es rakétát, ami 250 kilométeres hatótávolságú, tehát hátrébb lehet szorítani az orosz logisztikát, lőszerraktárakat és vezetési pontokat. Az izraeli helyzet hatással volt az orosz haderőre is, hiszen a repülőgéphordozók oda vezénylésével Putyin elnök úgy döntött, hogy az őrjáratozási légtérben biztosító repülőgépeik viszont Kindzsal rakétával fognak járőrözni. Ez tíz Mach sebességű és 2-3 ezer kilométeres hatótávolságú, tehát az eszkaláció fokozódik mind a két oldalon.

Mi az Ukrajnában szembenálló felek célja erre a téli időszakra?

Az ukránok nagyon optimisták, hogy fennmarad ez a fajta támogatás, viszont az egyre jobban látszik, hogy elfogyott a haderő, másrészt nincs további nyugati támogatás, hiszen mindenki odaadta azt, ami felesleges volt a raktárakban. Elég régi eszközöket adtak oda, volt, amit múzeumból szedtek elő, a Leopard 1A5-ös harckocsi a hetvenes évek terméke. Néhány modern eszköz kapott, illetve most kapta meg az M1 Abrams harckocsikészletet, egy zászlóaljat, 30 darabot. Lőszerben nem tudja biztosítani sem Európa, sem Kanada és az amerikai gyártás, hogy a tüzérségi háborúhoz szükséges tüzérségi eszközöket megadják, hiszen ott van Izrael is, illetve ne felejtsük el, Tajvan támogatása is nagyon fontos. A cél nagyon optimista ukrán oldalról, hogy télen is folytatják a műveleteket. Nyilván, ha lefagy a talaj, bármit lehet csinálni, csak az a baj, ha nyáron nem tudtak átmenni a 40 kilométer mélységű orosz védelmi rendszeren, akkor ez télen sem valószínű. Orosz részről még kisebb területi nyereség lehet az északi régióban, és utána befagy az arcvonal, valahol megáll.

Orosz részről az utánpótlás megoldott? Képesek annyit gyártani, képesek annyi katonát beforgatni a rendszerbe?

Sajnos igen, egyrészt a lőszergyártásukat fokozták, ez már eléri azt a mennyiséget, amivel lehet háborúzni. A legtöbb gyárat, ami kettős felhasználású, átállították, a rakétákból, az Iszkander, a Kalibr és a Kindzsalból még mindig havi 110-120 darabot tudnak gyártani, illetve kötöttek egy szerződést Észak-Koreával, ahonnan százezer konténernyi lőszer érkezett az oroszokhoz.

Mi lehet a céljuk? Újabb területi nyereség, ha látják, hogy Ukrajna támogatottsága elfogy, akkor megpróbálják a népszavaztatott területeket visszafoglalni?

Én nem hiszem, a déli részen Herszon és Zaporizzsjánál nem valószínű. Ott egy folyóátkelésre lenne szükség, illetve a máfél milliós Odessza ostromára, erre nem képes ez az orosz haderő jelen pillanatban. Területi nyereséget esetleg Harkov irányában érhetnek el az északi régióban, ott erősebbek, a többi részen a folyó elválasztja a feleket, illetve a zaporizzsjai déli frontrészen lehet még némi nyereség.

Logikus tűzszüneti vonal látszik kirajzolódni most, ha orosz fejjel próbál gondolkodni?

Egyrészt a védelmi vonalat szerintem direkt úgy építették ki, hogy eddig jöjjön az ukrán és ne tovább, azaz meglegyen ez a területi nyereség. Valahol ekörül fog néhol bepúposodva, néhol területet nyerve ez a reméljük, tűzszüneti vonal beállni.

Ez a tűzszüneti vonal az ukrán oldalnak ad lehetőséget a Krím támadására?

Jelen pillanatban is több rakétatípussal, például a HIMARS sorozatvetővel körülbelül ötven százalékig be tudja lőni, illetve a megkapott másik rakétával, ami 250 kilométeres hatótávolságú, 80 százalékban tudja lőni a Krímet.

Az oroszok számára ez elfogadható? Azért kérdezem, mert az ukrán vezetés célja a Krím visszafoglalása is, és erről eddig nyilvánosan nem tettek le.

Nem tettek le, de az oroszok sem tettek le arról, hogy ezt ne tartanák meg, hiszen egyrészt a haditengerészeti bázisaik vannak itt, atomfegyvereik vannak itt, olyan légvédelmi rendszereik vannak, ami a teljes Fekete-tengert lefedi, illetve az innen felszálló repülőgépek az egész Földközi-tengerre hatással lehetnek a Kindzsal rakétákkal.

Annak van katonai jelentősége, hogy az orosz elnök az atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot elfogadtatta az alsóházzal? Ez nem a kilépés még, ez csak az oda vezető első lépés.

Igen, nyilván ez is egy diplomáciai játszma, hiszen az amerikaiak nem ratifikálták ezt a szerződést, az oroszok ebben előbbre vannak. Most szeretnének ugyanazon a szinten lenni. Ez egy diplomáciai jelzés. Az atomfegyverek bevetésével továbbra sem számol senki ezeken a területeken.

Új fegyverről is érkeznek hírek. Japán kísérletezik egy elektromágneses indítású, hagyományos lövedékkel, Rail Gunnak hívják, az mire való?

Nyilván minden haderő szeretné, ha minél mélyebben, minél hosszabban és minél nagyobb pusztítást tudna tenni az ellenségnél. Ezzel Szaddamék is próbálkoztak az öbölháborúban, hogy egy nagy ágyút készítettek, amivel nagyon messzire tudnának esetleg atomtöltetet kijuttatni. Szintén látjuk az új fegyvereket, az izraeli légvédelem most alkalmaz lézerfegyvert is rakéták, sorozatvető lőszerek megsemmisítésére. Meglátjuk, a háború után többet fogunk ezekről tudni.

Elméletileg ezek működőképes fegyverek? A lézerfegyverhez, az ember azt képzelné, hogy jó sok áram kell, meg olyan légköri viszonyok.

Nyilván, meg a hatótávolság, a Holdig nem lehet mindent leszedni vele. Ennek megvan a körülbelül egy-két kilométeres hatótávolsága. Közvetlen oltalmazásra alkalmas lehet, illetve egy jó kísérlet, az amerikaiaknak és az oroszoknak hajóra telepített változata is van.

Használják?

Videón már látható volt, hogy alkalmazza ezt az izraeli haderő, az amerikaiakat még nem láttuk és az oroszokat sem.

Újdonság a fegyverkezésben ezenkívül várható még? A hiperszonikus rakétákat mondták ilyennek, de az meg nagyon drága.

Jelenleg, mivel az orosz–ukrán fronton egy felőrlő, második világháborús jellegű háború folyik, újabb eszközök már nem várhatók. Modernizálják ugyan a drónokat, ezeknek az alkalmazása sok mindent átír, de ugyanúgy a védelem területén is meg lehet találni azokat az eszközöket elektronikai hadviselésben, amivel le lehet hozni a drónokat is. Egyik sem csodafegyver, de szükség van rá, hogy fejlődjön a hadtudomány, illetve a háborúk világa.

A drónok alkalmazása ezzel a nagy harckocsicsaták világát a múltba lökte?

Nem látunk nagyobb harckocsiütközeteket egyrészt, nincs annyi eszköz, mind a két oldalon körülbelül kétezer harckocsi lehet még, ami nem semmisült meg a frontvonalon az orosz–ukrán háborúban, Izraelnek 1300 darab Merkava harckocsija van. Ami érdekes, hogy ők is átvették azt a fajta toronyra hegesztett, mi tyúkketrecnek hívjuk, egy vaslemezt, hogy védje őket a drónoktól, mert a harckocsi páncélzata felül a legvékonyabb, de nagyobb, jelentős változást nem látni.