Akit már kétszer vagy egydózisú vakcinával egyszer oltottak, az elkaphatja és tovább is adhatja a fertőzést?

Aki megkapta mindkét oltást vagy az egydózisú oltásból az egyet, az, ha meg is fertőződik, jóval kisebb eséllyel fertőz tovább, mint az, aki nem kapott oltást. Az oltásnak nemcsak az az előnye, hogy az illető nem lesz súlyos beteg, nem hal meg, hanem az is, hogy jóval kisebb eséllyel adja tovább a vírust, azaz ennek járványügyi következményei is vannak. Nem az oltottakkal kell foglalkozni a vírusátvitel szempontjából, hanem azokkal, akik nem vették fel az oltást.

Ki a veszélyesebb, egy oltatlan gyermek a szülőre, vagy az oltott, de esetleg tünetmentes beteg a gyerekre?

Azt már tudjuk, hogy a gyermekek jóval kisebb valószínűséggel fertőznek. A 16-18 évesek oltása megkezdődött Magyarországon, és náluk azért a közösségi mozgások miatt van esélye a járvány terjedésének. A 12-16 éves gyermekek között ez az arány jóval kisebb, de mégis meggondolandó, ha az a gyermek rizikócsoportba tartozik, tehát elhízott, szívbeteg, tüdőbeteg, őket is beoltjuk, de 12 év alatt végképp nem érdemes gyermekeket oltani, még akkor sem, ha netán lesznek országok, amelyek úgy döntenek, hogy beoltják a 12 év alattiakat. Egy nagy tanulmány kimutatta, hogy 10-12 év alatt szinte alig-alig fertőznek a gyermekek, nagyrészt tünetmentesek, tehát jóval kisebb eséllyel adják át a vírust. A gyerekektől nem kell félni.

A 12 év miért ilyen fontos határ?

Meg kell húzni valahol a határt, és úgy tűnik, hogy a koronavírus szempontjából itt húzták meg. A nemrégiben lezajlott izraeli vizsgálat kiderítette, hogy tíz év az a határ, amely alatt a gyermekek nem jelentenek egymásra veszélyt, és ahogy emelkedik az életkor, úgy egyre több társmegbetegedés történik, és 16 év körül eléri a felnőttek szintjét a terjesztés mértéke.

A betegség lefolyása milyen azoknál, akik az első oltás felvétele után mutatnak tüneteket?

Az egyik legújabb közlemény, amely Angliából származik, bebizonyította, hogy már az első oltásokat követő harmadik héten drámaian csökken a betegség előfordulása és a kórházba kerülés valószínűsége. Öt vagy hat hét elteltével, mire a maximális védettség kialakul, még drámaibb a különbség az oltottak és oltatlanok kórházba kerülése, intenzív osztályra kerülése, elhalálozása között. Egy oltás felvételét követően három hét után már mutatkozik a hatás, de ez nem azt jelenti, hogy nem lesz beteg: megfertőződhet, lehet súlyos beteg, sőt, akár meg is halhat, de egy járványban a statisztikákat is nézni kell, és a statisztika azt mutatja, hogy akár 80 százalékkal csökken az ilyen súlyos események előfordulása az első oltást követő három hétben.

A háromhetes szabály mindenféle oltástípusra ugyanúgy érvényes?

Ez a legutóbbi megfigyelés a Pfizerre, a Modernára és az AstraZenecára vonatkozik, de nagy valószínűséggel hasonló lesz a többi oltásnál is, hiszen az orosz oltás az Astra Zenecához hasonlít, a Janssen oltása az első oltást követő két-három hétben éri el ezt a bizonyos nyolcvan százalékot. Egyedül a kínai oltásról nincs ezzel kapcsolatban tapasztalatunk, de vannak olyan országok, ahol óriási mennyiségben oltották be az embereket és hasonló tapasztalatokról számolnak be.

Aki átesett a fertőzésen, beteg lett, az melyik vakcinát és mikor vegye fel?

A hivatalos válasz az, hogy ha valaki átesett a fertőzésen, akkor a gyógyulást követő második héttől már megkaphatja az oltást. Mások szerint a fertőződést követően három hónapot érdemes várni, és ezt követően beadatni az oltást. Az, hogy melyiket, valójában mindegy. Nem nagyon láttunk még arra eredményeket, hogy mi történik, ha valaki három hónapon belül kap oltást, de a tapasztalat azt mutatja, hogy két-három hónap múlva érdemes az első oltást felvenni. Viszont a védettség hihetetlen magas lesz, ha valaki átesik a fertőzésen, jelen tudásunk szerint legalább hat-nyolc hónapig védett, de ha időközben kap egy koronavírus elleni oltást, akkor a védettsége elképesztő módon megemelkedik, és nagyon hosszú ideig kellő védelemben fog részesülni.

Mikor van vége egy koronavírus-betegségnek?

A hosszú-Covid elég gyakori, valaki akár egy hónapig is szenved a koronavírus tüneteitől. A poszt-Covid pedig furcsa tünetek, tünetegyütteseknek a maradványa, ami három hónapig vagy még tovább megmarad. A rossz hír az, hogy a SARS esetében, 2004-ben találtak olyan betegeket, akiknek ezek a tünetek akár egy vagy két évig is elhúzódtak.

Az elhúzódó Covid utáni tüneteknél nem kell megvárni, amíg ezek a tünetek elmúlnak és csak akkor felvenni az oltást?

Nem, sőt, megfigyelték, hogy a poszt-Covidban szenvedők, ha kapnak egy védőoltást, akkor nagyon sok esetben javulnak a tüneteik. Csökken a fejfájás, visszatér a fizikai aktivitás. E

Az oltás után méregessük-e magunkban az úgynevezett ellenanyagszintet, hogy megtudjuk, hogy mennyire vagyunk védettek?

A tudomány mai állása szerint nem érdemes nézegetni ezeket az antitesteket, hiszen a védettséget a most már több millió emberen végzett megfigyelések támasztják alá, hogy ezek az oltások 80-90-95 százalékban hatékonyak, és majdnem 100 százalékban megakadályozzák, hogy én súlyos beteg legyek vagy kórházba kerüljek. Ez elég kell hogy legyen az embereknek. Gondoljunk csak a gyerekkori védőoltásokra, a méhnyakrákra, az influenzára, soha senki nem szaladt antitesteket mérni, hogy ez az oltás milyen hatékonyságú, és mégis biztosak voltunk abban, hogy megvéd minket, és most is biztosnak kell benne lenni. A védettséget nem elsősorban az antitestek határozzák meg, hanem vannak neutralizáló antitestek, sejtes védekezés, ami sokkal bonyolultabb, nem lehet mérni egy egyszerű gyorsteszttel, de még egy egyszerű ellenanyag-vizsgálattal sem.

Van-e már elég adat arról, hogy a maszk, kézmosás, távolságtartás kombináció mit okozott a felső légúti megbetegedéseknél? Azt láttuk, hogy az influenzaszezon ezúttal elmaradt.

Nem csak az influenzaszezon, sokkal kevesebb a tüdőgyulladás is. A maszkhasználat megakadályozta azt is, hogy más kórokozók emberről emberre könnyebben terjedjenek. Nem azt mondom, hogy ez a cél, hogy a közeljövőben mindenki mindig hordjon maszkot, és akkor szinte megszűnnek a légúti kórokozók, de megmutatta azt, hogy milyen jól lehet ezek ellen védekezni.

El lehet valahogy különíteni a különböző védekező eszközeink hatásosságát egy járványban? Mondjuk a maszkhasználat hány százalékot véd? Az állandó gyakori szabályos kézmosás mit véd? A távolságtartás mit véd?

Vannak erre statisztikák. Ha valaki nem tartja be a biztonságos távolságot és egy méteren belül maszkhasználat nélkül egy fertőzöttel együtt van, akkor 16-18 százalékos a valószínűsége, hogy megfertőződik. Egy méternél ez már lecsökken 2-3 százalékra és 2 méternél már alig 1 százalék. De mire megyünk ezekkel a számokkal? Csak azt bizonyítják, hogy igenis, tartsd a távolságot, használj maszkot. Az Egyesült Államokban már a védőoltások miatt az emberek kezdhetnek megszabadulni a maszkoktól. Természetesen egyes helyeken még mindig maszkot kell használni, de látszik az, hogy mi vár ránk Magyarországon is, hogy igenis lesz egy olyan időszak, amikor már nem kell maszkban járnunk az utcán.

Ezt az időszakot milyen szám vagy számok fogják világosan megjelölni?

Többféle nézet van, van, aki az oltottsághoz köti, mások pedig a járvány adataihoz, minden ország járványügyi hatósága határozza meg, hogy mikor milyen intézkedéseket hoznak. Mostanában egészen biztos, hogy lehet majd könnyíteni. A következő szám az ötmillió beoltott, ez már egy igen-igen magas szám. Nyilvánvalóan ötmilliónál sem lehet még mindent elengedni, de az ötmillió beoltott és a rendkívül alacsony napi esetszám miatt biztos, hogy lehet majd újabb könnyítéseket tenni.

Mindig a szabad terekről indul és a zárt terekben szűnik meg utoljára a korlátozás?

Ez abszolút így van. A szabad terekben a vírus jóval kisebb valószínűséggel terjed. Én nem nagyon voltam híve a kültéri maszkhasználatnak akkor, ha az emberek tudnak távolságot tartani. Az egy más kérdés, hogyha mindig rajtuk van a maszk, akkor sokkal könnyebben használnak zárt térben is maszkot. Kedvező járványügyi helyzetben kültérről kezdve kell indítani a könnyítéseket. Én gyanítom, hogy nemsokára már olyan rendezvényeket is meg lehet tartani, amelyek kültéren vannak.

A hőség meg a nagy ultraibolya-sugárzás hatásáról van a tudománynak újabb álláspontja?

Én végig azt tartottam, hogy ezt a vírust nem érdekli a hideg meg a forróság. Ha visszanézek a tavalyi járványra, nyáron csak nem voltak olyan magasak a számok, mint tavasszal és ősszel és télen, és most is csökken, de ha megnézzük a dél-amerikai országokat vagy akár Indiát, akkor ez messze nem minden országban van így. Nem bízhatunk abban, hogy önmagában az időjárás megakadályozza azt, hogy nyáron ránk törjön egy negyedik hullám, akár egy másik mutánssal.

A negyedik hullám valószínűleg megint egy zárt térben elinduló lesz?

A negyedik hullámnak a fő oka az oltatlanoknak a nagy száma lehet, és ezért kell most mindig fölhívni a figyelmét annak, aki még nem oltotta be magát, hogy egész egyszerűen az országnak tesznek jót azzal, ha beoltatják magukat, hiszen egy következő hullámot lehet azzal megakadályozni, ha nagyon sok ember van beoltva. A mutánsok akkor tudnak beférkőzni a társadalomba, ha sok olyan emberrel találkoznak, akik még egyáltalán nem találkoztak a koronavírussal, és ők azok, akik nem oltatták be magukat, zárt térben vannak, és esetleg a könnyítések miatt a maszkhasználat elhagyásával elindulhat egy ilyen járvány. Angliára figyel most a világ, ahol még nincs meg a 60 százalékos átoltottság, felütötte a fejét az indiai mutáns, és most mindenki nézi azt, hogy nő-e az oltatlanok között a megbetegedések száma. Ez lesz a példája annak, hogy mi történne más országban, ha beüt egy olyan mutáns, amely új és sokkal jobban terjed az emberek között, mint a korábbi változat.

Vannak olyanok, akik a védettségi igazolvány megszerzése érdekében fölveszik az első oltást, majd nem mennek el a másodikra. Ők védettek?

Minden országban látszik, hogy körülbelül 8-10 százaléka az embereknek csak az első oltást veszik fel. Az a baj, hogy bármennyire is jól hangzik az, hogy az első oltást követő három héttel már 70-80 százalékos védettség van, ez rendkívül gyorsan csökkenni fog. Ha nem lesz második oltás, akkor nem lesz meg a magas védettsége, igenis megfertőződhet, mert nem úgy védett, mint az, aki kettőt kapott. Tehát mindenképpen érdemes a másodikat felvenni, nem óriási nagy tragédia az, ha több idő telik el a két oltás között, mert még mindig jobb később beoltani, mint maradni az egy oltásnál. Az immunrendszerében ott van a jel, hogy ő már kapott egyet, és ilyenkor az immunrendszer úgy reagál, hogy megismeri a második oltást és elkezd ellenanyagokat termelni.

Mindenféle oltás után elméletben lehet egy másik típusú oltást adni? Mondjuk egy vektor típusú után mRNS-típusút, vagy fordítva?

A védőoltások eddigi történetében borzasztó ritkán fordult elő, hogy kevertünk oltásokat, pláne más típusúakat. Egyelőre kísérletek folynak, hogy mi történik, ha valaki egy mRNS oltást követően vektorvakcinát kap vagy fordítva. Nem biztos, hogy ez a módszer előrébb visz és nem biztos, hogy ezzel a módszerrel nagyobb védettséget lehet kialakítani. Minden egyes orvostudományi próbálkozásban mindig meg kell várni az eredményeket, nem szaladhatunk előre. Az első adat, amit tudunk, az, hogy ha valaki két különböző oltást kap egymás után, akkor több oltási reakció alakul ki a második után.

Az oltási reakció minősége összefügg valahogyan a védettség szintjével és minőségével?

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem. Ha valaki az első oltás után belázasodik, gyenge, feje fáj, ízületi fájdalmai vannak, az nem azt jelenti, hogy neki erős a védettsége, és ha valaki az égegyadta világon semmit nem érez, neki gyenge a védettsége vagy nála az oltás nem működik. Ezeke abszolút egyedi reakciók. Ezek az oltások kiváltanak valamilyen reakciót, az újabb fajták sokszor erősebbeket, de ez az égegyadta világon nem jelent semmit.

Mutációknál az indiairól, brazilról, dél-afrikairól is lehet már tudni. Előrébb járnak a mutációk a vakcinákhoz képest?

A mutáció azért alakul ki, mert a vírus menekülni próbál. Nem a vakcinák elől, hanem az emberi immunrendszer elől, és ha olyan mutáció alakul ki, ami neki kedvező, tehát gyorsabban tud szaporodni vagy akár súlyosabb betegséget tud okozni, akkor az neki kedvező és az elszabadul. Ez történt Indiában, ez történik most a Dél-Afrikai Köztársaságban és Brazíliában. Folyamatosan vizsgálják, hogy a védőoltások mennyire hatékonyak az ilyen típusú mutánsok ellen. A jó hír az, hogy hatékonyak, de a hatékonyság mértéke változó. A legrosszabb hírek a dél-afrikai mutánssal kapcsolatban vannak, ahol például az egyik oltásnak a hatékonysága csak alig 50 százalék, de ez nem azt jelenti, hogy nem hatékony, hanem hogy gyengébb. Angliában elindult az indiai változat, de az eddigi megfigyelések szerint aki megfertőződött az oltások ellenére az indiai mutánssal, közülük senki nem került kórházba, ez nagyon jó hír, hiszen ez azt jelenti, hogy van védettség az indiai mutánsokkal szemben is. Persze jó lenne, ha a gyógyszergyártók elébe mennének a dolognak és már gyártanák azokat a fajta vakcinákat, amelyek jók a mutánsok ellen. Ha sikerülne a legtöbb mutánsnak a tüskefehérjéit beépíteni egy újfajta vakcinába, akkor hihetetlen módon megnőne az esélye annak, hogy ez az új generációs vakcina, amit remélem, már csinálnak, valamikor majd nyáron, ősszel újra beadva segít nekünk az új mutánsok ellen is még jobban védekezni.

Akkor ezt az oltási rendet úgy kell majd elképzelni, mint egy szezonális influenza esetén, hogy tudjuk, hogy milyenek jöhetnek, olyan típusú koronavírus elleni vakcinát lehet felvenni?

Ez egészen addig fog tartani, amíg a Földnek a 70-80 százaléka nem lesz beoltva. Országon belül meg lehet oldani a hatalmas átoltottságot, de ott vannak azok az országok, ahol még alacsony az átoltottság: Afrika, Dél-Amerika, Ázsia egyes részei. Vígan tud a vírus terjedni, vígan tud a vírus mutálódni, de ahogy ezek a szegény országok különböző programok révén kapják az újabb és újabb oltásokat, akkor lesz egy olyan szint, nem tudom, mikor, 2022-ben, ’23-ban, amikor nem tud a vírus tovább terjedni, és akkor már biztos, hogy nem lesznek nagyobb járványok. Lehet, hogy velünk marad, de senkit nem fog érdekelni, hiszen egy olyan vírus lesz, mint bármely más felső légúti vírus.

A koronavírusos betegek kezelése mennyit változott az elmúlt másfél évben? Jöttek-e új gyógyszerek?

A kezelés fájdalmas dolog, hiszen a járvány elején olyan gyógyszerekkel próbálkoztunk, amelyek a szekrényben voltak, de ezek nem voltak igazán hatékonyak. Akkor találtunk egy olyan gyógyszert, amit korábban ebola ellen használtak, ami jó a súlyos betegek kezelésére, ez a remdesivir, és találtunk olyan szereket, amelyeket korábban az influenza ellen használtak, és úgy tűnik, hogy ez a korai stádiumban jó a koronavírus-betegek fertőzésének megakadályozására, és itt megálltunk. Egyelőre nincs újabb szer. Telnek a hetek, a hónapok, és nincs a tudomány látóterében olyan szer, amely valóban nagyon hatékonyan meggyógyítaná az enyhe vagy akár a kórházban fekvő súlyos betegeket. Egy-két szerről hallani, hogy nyáron vagy az év végén esetleg törzskönyvezésre kerülhet, de ezek még nem átütő erejűek. Év végéig én nem látok olyan gyógyszert, amely valóban igazán hatékonyan gyógyítaná meg a betegeket, ezért is érdemes most a védőoltásra koncentrálni, hiszen a vírus elleni közvetlen gyógyszeres kezelésben elég rosszul állunk.

Bamlanivimab meg az ivermectin nincsen már a csőben?

A bamlanivimab egy megelőző terápia, arra való, hogy ha valaki enyhe fertőzésben szenved, rizikócsoportba tartozik, akkor megkapja ezt az infúziót, hazamegy és boldog attól, hogy nem kell kórházba kerülnie nagy valószínűséggel, mert a betegsége nem lesz súlyos. Ezt tömegesen elég nehéz alkalmazni, de ez a kezünkben van. Az ivermectin az a fajta gyógyszer, amit a járvány elején kezdtek el alkalmazni koronavírus ellen. Egyes országokban kapott engedélyt koronavírus-betegek kezelésére, de mind a mai napig nincsenek olyan ellenőrzötten elvégzett klinikai vizsgálatok, amelyek egyértelműen igazolnák azt, hogy az ivermectin hatékony a betegség kezelésére. Hinni lehet benne, csak az orvostudományban más a hit és más a bizonyíték, és ezt nem szabad összekeverni. Mi azt mondjuk, hogy ezt a szert csak klinikai vizsgálatok keretei között lehet alkalmazni, ami történik most is Magyarországon. Voltak olyan országok, ahol emberek százezrei szedték a gyógyszert, Peruban kiterjedten használták a gyógyszert, és most minden idők legnagyobb járványa zajlik.

Lát olyan gyógyszert, amely a következő járványidőszakra már a kórházi kezelésben rutinszerűen alkalmazhatónak tűnik?

Egyelőre nem. A gyógyszerekkel az a baj, hogy amíg egy védőoltást egy év alatt meg lehetett csinálni, a gyógyszereknél ehhez kettő év kell. Tehát szerencsés esetben ennek az évnek a végén lesz a kezünkben olyan, akár kórházban, akár háziorvosi rendelőben alkalmazható gyógyszer, amely komoly hatékonyságú. Ez megint csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a védőoltásra kell nekünk koncentrálnunk.

A súlyos szövődmények kialakulásának megakadályozásában mennyit léptek előre?

Nagyon sokat tanultunk, és nagyon sok betegnek az életét azért sikerül megmenteni, mert nagyon sokat tanultunk a lélegeztetéstechnikáról. Ma már nagyon korszerű gépekkel lehet betegeket életben tartani, gondolok itt a műtüdőkezelésre, olyan gépeknek az alkalmazására, amelyek esetleg megakadályozzák, hogy az illető lélegeztetőgépre kerüljön, az úgynevezett nagy nyomású oxigénterápiákra. Az elmúlt hónapokban egyre több és több ilyen módszert vezettünk be. A gyógyszeres kezelés is komoly tudomány, és ebben nagyon sokat fejlődtünk. Vannak még a vérplazmakezelések, amelyek a középstádiumú betegeknél sokat segítenek a gyógyításban. Úgyhogy haladtunk előre, tény az, hogy ennél többet is kellene, de nem lehet. Nem lehet bizonyos dolgokat felgyorsítani, ráadásul ez egy rendkívül veszélyes vírus, amely ellen borzasztó nehéz védekezni.

Van-e arra már valamilyen szabály, ha az ember tüneteket érez, mikor kell mindenképpen bemenni a kórházba?

Ez nehéz dolog, hiszen a járvány elején valóban úgy tűnt, hogy jobban jár, ha otthon marad, kibírja, és túléli. Ma már megvannak azok a szabályok, hogy mikor kell mindenképpen orvost hívni. Egy elég egyszerű eszközt az ujjunkra csíptetni, amivel meghatározhatjuk azt, hogy melyik oxigénszintnél érdemes már orvost vagy mentőt hívni. Ha észrevesszük, hogy lilul a kezünk, ha nagyon magas a légzésszámunk, ha sökken a vizeletünk. Ma már nagyon gyakran azt látjuk, hogy későn érkezett a kórházba, és nem tudjuk a folyamatokat visszafordítani.

Tud az ember valamit tenni saját maga érdekében, ha jön egy következő hullám, akkor fittebben menjen neki?

A C-vitamin, D-vitamin, cink, szelén, immunerősítők segíthetnek valamit, de sajnos az egyéneken egytől egyig nem fog segíteni, hiszen ez a vírus nagyon gonosz, és annyira egyedi és egyéni, hogy ki lesz súlyos beteg és ki nem, már a rizikófaktorokon kívül, hogy ebben nem tudunk dönteni. Van olyan fiatal, akinek semmilyen alapbetegsége nincsen, mégis súlyos beteg lesz, nagyon ritkán akár meg is hal, mert ezt nem lehet előre jósolni.

De ezt egyébként kutatják?

Igen, sőt, már találtak is olyan alléleket, amelyek jóval gyakoribbak az ilyen esetekben.

És ha megtalálják, hogy mely allél az, ami hajlamosít arra, hogy akár egészségesen is súlyos Covid-fertőzést kapjon, akkor az emberek el fognak menni genetikai vizsgálatra megkerestetni magukban, hogy az megvan-e?

Mennyivel egyszerűbb, ha mindenki beoltatja magát, és nem kell ilyeneket keresni.

A különböző vakcinákól hogyan lehet megalapozott álláspontot kialakítani egy olyan embernek, aki nem szakember, nem virológus, nem infektológus, nem járványtani szakember, nem gyógyszerkutató, hanem egy civil, hogy melyik a legjobb?

A legegyszerűbb a vakcinákat összehasonlító táblázatoknál csak a legutolsó sort elolvasni, ahol az szerepel, hogy hány százalékban akadályozza meg a súlyos betegséget és halálozást. És az utolsó sorban azok a számok szerepelnek, hogy 100, 100, 99, 95, 100, 98. Innentől kezdve nincs is a vakcinák hatékonyságával különösebb módon gond, mert mindegyik százszázalékos. Ha a többi részét nézzük a táblázatnak, akkor jönnek azok a dolgok, amelyek alapján az emberek dönthetnek, például az összhatékonyság. Van, amelyik csak 80 százalékos, van, amelyik 90, van, amelyik 94, van, amelyiket egyszer kell beadni, van, amelyiket kétszer. Van, amelyiket bizonyos betegségeknél nagyon ritkán előnyben lehet részesíteni, másokat nem. Ilyen az ember, hogy ezeket nézegeti. Az a baj, hogy prekoncepciókat vonnak le esetleg a származási helyéről vagy más dolgok miatt, de nem kellene. Ezek az oltóanyagok valamennyien jelenlegi tudásunk szerint hatékonyak és meg tudják akadályozni a súlyos megbetegedést.