A jelenlegi világgazdasági környezetben minden korábbinál fontosabbá vált a stabilitás és a függetlenségen alapuló nemzetközi együttműködés – mondta Varga Mihály magyar jegybankelnök hétfőn Budapesten, a 11. Lámfalussy Konferencia megnyitóján.

Varga Mihály nyitóbeszédében kiemelte: a korábban megszokott, kiszámítható világgazdasági környezet megszűnt, a globális gazdaságot pedig egyre inkább válságok, geopolitikai feszültségek és növekvő egyensúlytalanságok jellemzik. Mint mondta, a világgazdasági pólusok korábban példátlan átrendeződésének vagyunk tanúi: Kína felemelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívások érik az Egyesült Államok dominanciáját, miközben Európa relatív gazdasági lemaradása is egyre nyilvánvalóbbá válik.

Az új technológiák, köztük a mesterséges intelligenciára épülő megoldások további gazdasági és társadalmi változásokat hozhatnak

– tette hozzá. A jegybankelnök hangsúlyozta: a világgazdaságban kialakult egyensúlytalanságok globális kihívást jelentenek, amelyek kezelése csak közös erőfeszítésekkel lehet eredményes. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése ennek szellemében alakította ki működésének új alapjait, amelyek az intézmény racionalizálása mellett a törvényben rögzített alapfeladatokra helyezik a hangsúlyt. A jegybank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett fontos feladat a pénzügyi stabilitás és a gazdaság ellenállóképességének erősítése is – mutatott rá.

Varga Mihály emlékeztetett: az elmúlt egy évben sikerült a hazai inflációt a jegybanki toleranciasávba mérsékelni, miközben a forint euróval szembeni árfolyama a korábbi, 410 forint körüli szintről 360 forint alá erősödött. Hozzátette:

Magyarország rekordszintű nemzetközi tartalékokkal rendelkezik, a devizatartalékok értéke megközelíti a 60 milliárd eurót, az aranytartalék pedig 110 tonna.

Az euró bevezetésével kapcsolatban a jegybankelnök rámutatott: Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése, ugyanakkor az euró bevezetése nem lehet öncélú. Az euróövezeti csatlakozásnak akkor jöhet el az ideje, amikor a magyar gazdaság képes maximalizálni az egységes valuta előnyeit, miközben minimalizálni tudja a fix árfolyamrendszerből és az egységes monetáris politikából fakadó kockázatokat.

Adam Glapinski lengyel jegybankelnök, akit vasárnap az MNB Lámfalussy Sándor-díjjal tüntetett ki, a konferencián tartott nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a geopolitikai konfliktusok és a nagyhatalmi verseny tartósan alakítják át a világrendet. Felidézte: a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint jelenleg több mint 60 fegyveres konfliktus zajlik világszerte, amire a második világháború óta nem volt példa.

A lengyel jegybankelnök hangsúlyozta: Lengyelország történelmi tapasztalatai és Oroszország szomszédos országokkal szembeni agresszív fellépése miatt Varsó a NATO-tagállamok között az egyik legmagasabb védelmi kiadással rendelkezik GDP-arányosan.

Glapinski szerint a Szovjetunió felbomlása után kialakult egypólusú világrend átalakulóban van, Kína felemelkedése pedig alapvetően változtatja meg a globális gazdasági és geopolitikai viszonyokat. Úgy vélte:

Európa relatív gazdasági súlya és versenyképessége folyamatosan csökken, amit a túlzott szabályozás, a bürokrácia és a magas energiaárak is erősítenek.

Kiemelte: a geopolitikai turbulenciák idején a központi bankok elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése. A jegybanki függetlenség gyengülése növelheti az inflációs várakozásokat, az államadósság finanszírozási költségeit és a pénzügyi piacok volatilitását – figyelmeztetett.

Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatban rámutatott: a túl korai euróbevezetés a felzárkózó gazdaságokban egyensúlytalanságokhoz és versenyképességi problémákhoz vezethet.

A nyitóelőadásokat Martin Kocher, az Osztrák Nemzeti Bank elnökének beszéde zárta. A jegybankelnök kiemelte: Európa számára a kiszámítható, szabályalapú gazdasági környezet megőrzése versenyelőnyt jelenthet a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság közepette. Az euró az elmúlt 25 évben a világ egyik legfontosabb valutájává vált, amely jelentős stabilizáló szerepet tölt be az európai gazdaságban – emlékeztetett. Hozzátette: az Egyesült Államok növekvő államadóssága és a dollár geopolitikai eszközként való használata hosszabb távon növelheti az euró globális jelentőségét.