„A negyedik negyedévben egy kisebb élénkülést várunk, de az első három negyedév teljesítménye azért már rányomja a bélyegét az egész évre, hiszen a január–szeptemberi időszakban gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság, így az idei évi előrejelzésünk a magyar gazdasági növekedésre 0,2 százalék” – mondta az InfoRádióban Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője. A pénzintézet jövőre viszont gyorsulást prognosztizál, és 2026-ra 2 százalékra teszi a GDP növekedését.

Az infláció kapcsán az elemző elmondta, a jövő év átlagosan lassulást hozhat, az idei 4,5 százalékról 3,8 százalékra mérséklődhet.

Az Erste előrejelzése szerint rövid távon az éves indexek csökkenni fognak, viszont az év második felében, az árrésstopok kivezetésével ismét az infláció növekedése várható.

A 2 százalékos gazdasági növekedést Nyeste Orsolya szerint egyrészt a lakossági fogyasztás, a háztartások élénkülő kereslete támogatja majd, aminek az alapja a reálbérek folyamatos növekedése. Ehhez jönnek hozzá fokozatosan a különböző kormányzati jóléti intézkedések.

A másik tényező beruházási oldalról érkezik majd, amik ugyan az elmúlt években inkább visszatartó erőként hatottak, de az elemzők úgy vélik, hogy e téren lassú fordulat következhet be 2026-ban. A harmadik tényező pedig a külpiacok, a külső kereslet pozitív alakulása lehet. A pénzintézetnél úgy vélik, az eurózóna növekedése, illetve a német gazdaság javulása, leginkább a fiskális, infrastrukturális és védelmi csomag nyomán segíthetik a magyar gazdaságot is azzal, hogy ismét növelik a magyar export termékek iránti keresletet.

Az Erste makrogazdasági elemzője szerint

a forint idei felértékelődése nagy meglepetést okozott az előzetes várakozásokhoz képest; eddig körülbelül 7-8 százalékos erősödésen vagyunk túl

– tette hozzá. A forint felértékelődésének legfontosabb magyarázata egyrészt az, hogy külső oldalról csillapodtak a vámháborús feszültségek, ezzel az év eleji volatilitás után jött egy érdemi erősödés. Fundamentális oldalról támogatja a forintot a továbbra is stabil külső egyensúlyi pozíció, a folyó fizetési mérleg többlete, de ugyanakkor a legfontosabb forinterősítő tényező, és igazából ez volt az idei évnek a nagy sztorija, a szigorú magyar monetáris politika, ami a forint javára szólóan egy nagyon jelentős kamatkülönbözetet tartott fenn, és ezzel erősítette az árfolyamot – magyarázta Nyeste Orsolya.

A pénzintézet korábbi várakozásai a monetáris politikára vonatkozóan, miszerint a jegybank az év végén tud kamatot csökkenteni, megváltoztak.

Tartósan is szigorú monetáris kondíciókra számítanak a következő hónapokban, ami továbbra is alátámaszthatja a forint árfolyamát, és megszabadíthatja a folyamatos leértékelődési nyomástól.

Az Erste makrogazdasági elemzője kijelentette: alapvárakozásuk, hogy 2026-ban is 400 alatt marad a forint euróval szembeni árfolyama, illetve stabilabb is lesz, mint ahogy korábban megszokhattuk. A bank év végi pontbecslése a kurzusra 385.