Rekordmagas, közel 4000 milliárd forintnyi felszabaduló forráshoz jutottak a háztartások az idei év első félévében az inflációkövető állampapírokból. Nagy részét rögtön vissza is forgatták állampapírokba – írta meg a Portfolio.

A 2024-ben kezdődő, 2025-ben végződő kamatperiódusokban a 2023-as éves átlagos inflációhoz igazodtak a kamatok, amely rendkívül magas volt. Abban az évben ugyanis 17,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint a megelőző évben. Idén egyrészt a kamat- és tőkekifizetések volumene is rendkívül magas volt, hét hónap alatt több, mint 1700 milliárd forintnyi a PMÁP-ból. Másrészt pedig a nem most lejáró Prémium Magyar Állampapírokból is komoly volumenű tőkekivonást hajtottak végre – olvasható a cikkben.

Az év első felében már kamatot fizető sorozatok esetében 2189 milliárd forint névértékű PMÁP-eladást mért az MNB, mint olvasható a jegybank Megtakarítási Jelentésében. A Portfolio hozzáteszi, hogy „a 2024 végén már létező, 2025-ben nem lejáró” Prémium Magyar Állampapírok összesített névértékes állománya az év elejétől október közepéig 2534 milliárd forinttal csökkent.

Ez az átrendeződés nagyrészt annak is köszönhető, hogy a korábban „slágernek” számító inflációkövető állampapírok kamatszintje a 2024-es, összehasonlításban csekélyebb, 3,7 százalékos éves átlagos infláció miatt erősen lecsökkent – írja a Portfolio.

A legnagyobb arányban a közel 2200 milliárd forint névértékű PMÁP-okat forgatták vissza állampapírba – írja az MNB jelentése. Ezt az Államkincstár állampapírcsere nevű funkciója is támogatja. Az 500 milliárd forint értékű lejáratból 35 százalékot, míg az 1100 milliárd forint értékű kifizetett kamatból 42 százalékot fektettek újra állampapírba, teszi hozzá a cikk.

Az összes kiáramló pénz körülbelül fele újulhatott meg magyar állampapírban

– hivatkozik a Portfolio az MNB jelentésére.

A FixMÁP vette fel az inflációkötvényekből kiáramló pénzmennyiség 25 százalékát, 16 százalékot pedig a BMÁP tudott bevonzani. További 9 százalék áramolhatott még egyéb állampapírba, így diszkont kincstárjegyekbe is – írja a Portfolio cikke.

Ebből a forrásból a lakáspiacra is jelentős összegek érkeztek, teszi hozzá az MNB a lakáspiaci jelentésében. 2024 negyedik és 2025 első negyedévében összesen csaknem 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet zúdult az új lakások piacára.

Alapvetően minél több pénze volt valakinek inflációkövető állampapírban, annál nagyobb arányban szállt ki az alacsonyabb kamatozásra váltó befektetésből. A legaktívabb réteg ebből a szempontból az 50-100, illetve a 100-1000 millió forintot PMÁP-ban tartó volt, kb. 40 százalékuk adta el 2025 első félévében a kötvényeit – teszi hozzá a Portfolio.

Az 50-100 milliós egyenleggel rendelkezők hoztak legtöbbször olyan döntést, hogy a lejárat előtt eladott PMÁP-tőkerészt ismét állampapír-vásárlásra használják fel. Szintén népszerű döntés volt a kézhez kapott kamatok állampapírba történő visszaforgatása. Az állampapír-pénzkiáramlásnak nagy nyertesei voltak a külföldi alapok is, míg 2023-ban a lakosság nettó tranzakcióinak 8-9 százaléka irányult külföldre, addig 2025-ben már a 30 százalékot is meghaladta ez a részarány. Ugyanakkor a hazai alapok az első 9 hónapban több, mint 1250 milliárd forintnyi tőkebevonást produkáltak – olvasható a cikkben.