A magyar államadósság a GDP 75 százalékát teszi ki, az Eurostat néhány napja publikált adatai szerint. Ez ugyanakkor önmagában nem veszélyes, nagyobb baj, hogy hatalmas az államadósság kamatterhe – mondta el Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádióban.

Az államadósság alapvetően két okból nőhet, az egyik a folyó bevételek és kiadások különbségéből adódó egyenleg, másik pedig a folyó költségvetésen kívüli tőkemozgások esete. 2025 első félévében „nagyon magas volt” az államháztartás folyó hiánya, pénzforgalmi hiánya. Nagyrészt emiatt kb. 4000 milliárd forinttal nőtt az állam adóssága, az első félév végére elérte a GDP 76,2 százalékát az MNB adatai szerint.

„Önmagában ez a szint nem veszélyes.

Számos országnak van 100 százalékot jóval meghaladó államadósság-aránya, nemcsak Görögországnak és Olaszországnak, hanem például Franciaországnak is” – mondta a vezérigazgató, és hozzátette, nem is annyira az adósság nagysága, inkább a kamatterhek nagyon jelentősek, és veszélyesnek mondhatók

Palócz Éva szerint az is gond, hogy Magyarország „nagyon drágán” jut csak hitelhez mint a befektetésre ajánlott kategória legalsó szintjén álló ország. A három nagy hitelminősítő, az S&P, a Moody's és a Fitch besorolásában jelenleg egy szinttel van hazánk feljebb a „spekulatív” kategóriánál.

A hitelhez jutás költségét közvetlenül mutatják az államkötvények hozamai. A magyar papírok 7 százalék körüli hozama nagyon magas európai összehasonlításban, Romániával vetekedik – magyarázta a gazdasági szakértő, és jelezte, általában 2 százalék körüli szokott lenni ez a hozam, a régiós országokban figyelhetőek meg 3-4 százalék körüli értékek. Az Eurostat adatai azt mutatják, az EU-s átlag jelenleg, 2025 harmadik negyedévében 3,5 százalék.

2023–2024-ben, illetve 2025 elején inflációkövető állampapírokkal finanszírozták a költségvetés hiányát, az infláció pedig igen magas volt. A 2023-as 17,4 százalékos inflációra még az 1-1,5 százalékos prémium is rátevődött, „nagyon magasra hágott” a kifizetendő összeg.

Az infláció már visszament, de az alapkamat továbbra is 6,5 százalék. Ehhez igazodnak többnyire az állampapírok hozamai is.

Az alapkamat csökkentése jelenleg nem merül fel, hiszen az tartja a forint árfolyamát viszonylag stabil szinten. Ha az alapkamatot elkezdené a jegybank csökkenteni, a forint viharosan gyengülni kezdene. Már a lehetőség belengetése is ilyen hatással jár. A vezérigazgató kiemelte, amikor nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, illetve Orbán Viktor miniszterelnök a túl magas alapkamatról beszélt, „rögtön megindult a forint felfele”.

Magyarország emellett jelenleg nem jut hozzá az európai uniós támogatásokhoz, nem jutott hozzá az RRF (helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz) „nagyon-nagyon olcsó” hiteleihez sem. A külföldön felvett hitelek, így a nemzetközi konzorciumok hitelei, vagy a Kínából származó hitelek kamatai jóval magasabbak, mint amilyen hitelek egy jobb besorolást élvező ország számára elérhetőek lennének.

„Az államkötvények magas hozamára a gyógyír az államháztartás folyó hiányának csökkentése lenne. Ezt inkább a kiadások csökkentésével,

nem pedig a bevételek növelésével kellene elérni”

– fogalmazott Palócz Éva, és közölte, választások előtt most az a várakozás, hogy nagyfokú költekezés lesz, „kerül, amibe kerül”, majd pedig „akármelyik kormány, ha ez marad, vagy a másik” meg fog valahogy küzdeni a kihívással.

Az európai uniós pénzekhez való hozzájutás nem nagyon reális ebben a pillanatban. A magyar gazdasággal szembeni bizalmat erősíteni kéne, tette hozzá a vezérigazgató.