Negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság, éves alapon 0,6 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben, ez semmiképpen nem tekinthető túlzottan erősnek – emelte ki Regős Gábor. Szerinte ebből az is következik, hogy az év egészében sem lesz nagyon nagy a növekedés, valamivel 0,5 százalék alatt lehet, tehát továbbra sem indult be a bővülés.
A vezető közgazdász szerint a magyar GDP alakulására a gyenge külső kereslet, elsősorban a német ipar válsága van hatással, mert a német gazdaság negyedéves alapon stagnált, éves alap a növekedés kisebb, 0,3 százalék volt. Az osztrák gazdaság is a magyarhoz hasonló számokat produkált, éves alapon 0,6 százalékkal bővült, negyedéves alapon 0,1 százalékkal. „Az eurózóna 0,2 százalékkal nőtt negyedéves és 1,3 százalékkal éves alapon, és ez a külső kereslet nyomot hagy az ipari teljesítményen, megfejelve azzal, hogy az iparban a járműgyártás és az akkumulátorgyártás súlya nagy, és a magas energiaárak miatt a versenyképesség sem olyan nagyon erős, tehát az ipar az továbbra is egy fontos visszahúzó erő” – mondta Regős Gábor.
Az egyes ágazatok tekintetében a mezőgazdaság idei éve nem sikerült jól, az építőiparban augusztusban volt egy visszaesés, míg a szolgáltatások nőttek, ami a közgazdász szerint meghatározó, mert ez adja a magyar gazdaság hozzáadott értékének kétharmadát.
Regős Gábor úgy véli, ha nem lenne a fogyasztásbővülés, akkor a GDP valószínűleg csökkenne, de a bérek emelkednek, és ezzel nőa fogyasztás is, inkább az a gond szerinte, hogy ebből nem minden jelenik meg a magyar gazdaságban, például az azért, mert sokan külföldi webshopokban vásárolnak. A fogyasztásról még nincs konkrét adat, az előző negyedévben 5 százalék volt éves alapon a bővülés, most is nagyságrendileg hasonl lehet, tehát a fogyasztás jelentős húzóerő.
A beruházások viszont továbbra is visszafogják a növekedést, ebben Regős Gábor szerint az uniós források egy részének hiánya, az állami és önkormányzati forráshiány és a kedvezőtlen külső környezet is szerepet játszik. „Minek ruházzon be egy cég, ha senki sem fogja megvenni az ő termékét, minek fejlesszen, minek gyártson többet, és a külföldiek befektetési kedve sem a legerősebb Magyarországon" – mondta.
A várakozásokról a szakember elmondta: biztosan nem lesz recesszió, de túl nagy növekedés sem, 0,3-0,4 százalék tűnik a legvalószínűbbnek. „Jövőre reméltük a nagyobb bővülést, eddig 2,8 százalék volt a várakozás, az áthúzódó hatás miatt ez valamivel csökkenhet” – tette hozzá Regős Gábor, de jelezte, a nagy ipari üzemek indulása segíteni fog, a fogyasztás is bővül, a bérek biztosan emelkednek, csak az a kérdés, hogy a külső kereslet mennyire tud beindulni.





