2021. január 1-jétől minden gyümölcstermesztő magánszemély háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen, és ez ugyanúgy igaz arra is, aki otthon készíti el a párlatot – mondta az InfoRádióban Linczmayer Szilvia.

A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni a lakóhely szerinti önkormányzatnál, és jelezni kell a főzési szándékot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányába, amiért cserébe a NAV egy származási igazolást fog kiállítani. Ez igazolja a párlat eredetét, és elengedhetetlen feltétele, ha indulni szeretnék esetleg egy párlatversenyen – tette hozzá a kommunikációs főosztályvezető, arra is felhívva a figyelmet, hogy a magánfőzőnek nagykorúnak kell lennie. És hogy ki számít gyümölcstermesztőnek, azzal kapcsolatban úgy fogalmazott: ha a kertünkben van például egy termő barackfa, akkor ezt a fogalmat már ki is pipáltuk.

Linczmayer Szilvia azt is hangsúlyozta, hogy az otthon készített vagy bérfőzött párlatot csak a magánfőző, annak barátai és közeli hozzátartozói, valamint vendégei fogyaszthatják, értékesítése pedig csak és kizárólag adóraktárnak engedélyezett. Magyarán, nem adhatjuk el a párlatot a szomszédnak, de együtt megihatjuk vele. Mint mondta, számos olyan esettel találkozni a közösségi mádiban, hogy házi készítésű párlatot kínálnak eladásra, de ezt a jövedéki törvényt tiltja. Aki tehát eladja az otthon készített párlatot, szankcionálásra számíthat.

A párlat adóraktárnak történő értékesítését illetően a kommunikációs főosztályvezető emlékeztetett, hogy a személyi jövedelemadó törvény értelmében az évi 600 ezer forintos bevétel mentes az adó alól, illetve a jövedelmet is vizsgálni kell, ahol szintén van egy mentességi határ (általánosságban 1 millió 200 ezer forint), ami alatt nincs közteherfizetési kötelezettség. A 600 ezer forint fölötti részt viszont jelezni kell a bevallásban – tette hozzá.