Nem változtatott az alapkamaton keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így az változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem, mint azt az Infostart is megírta.

A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél elérése mellett, melyhez óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség – hangsúlyozta Varga Mihály, a jegybank elnöke, amikor sajtótájékoztatón ismertette a döntés mozgatórugóit kedd délután. „Ennek kapcsán két fő célunk van: őrizni a pénzügyi stabilitást, és a jelenleginél alacsonyabb szinten lehorgonyozni a túl magas inflációs várakozásokat” – mondta.

A befektetői hangulat javult, de a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a világpiaci helyzetre és geopolitikai fejleményekre: a kínai–amerikai kereskedelmi tárgyalások további 90 napig függőben vannak, miközben az ukrajnai háború ügyében a békére irányuló tárgyalások vannak, de a végeredmény még nem látszik. Így a javulás ellenére sincs igazi megnyugvás a piacokon – tette hozzá.

A meghatározó amerikai tőzsdeindex történelmi csúcson van, miközben a kedvezőtlen amerikai munkaerőpiaci jelentések mérséklik az amerikai kamatvárakozásokat. Világszinten az energiárak enyhén mérséklődtek – ismertette a világgazdasági folyamatokat, amelyek a magyar helyzetre is hatással vannak.

„Sajnos mérsékelt volt a magyar konjunktúra, mindössze 0,1 százalékpontos volt a második negyedéves GDP-növekedés az előző évi hasonló adathoz képest”

– mondta Varga Mihály, aki elemezte ennek összetevőit is: pozitív a tendencia a szolgáltatások területén, de fékezte a növekedést az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye. A lakossági fogyasztás növekedését ellenpontozta a beruházások folyamatos visszaesése. Az idei második negyedéves adat kedvezőtlen, mínusz 8 százalék.

Mint hangsúlyozta: ránk is erős hatással van legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország mérsékelt teljesítménye. Visszafogott a külső kereslet, az áruexport kicsit mérséklődött, miközben az áruimport emelkedett, így romlott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Varga Mihály reményei szerint ez jövőre javulni fog a külső kereslet emelkedése és az új beruházások felfutása révén.

Mint mondta, a költségvetés egyenlege az egyensúly közelében lehet.

Az infláció kapcsán nem tudott igazán jó hírekről beszámolni. „A 3 százalékos jegybanki cél fölött alakulnak az inflációs adatok. A júliusi infláció 4,3 százalék, miközben a maginfláció 4 százalékra csökkent, de ez még fölötte van a célnak” – mondta.

A kormányzati intézkedések, mint az árrésstop, 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt. Ezen belül az élelmiszereké 1 százalékponttal, a drogériai árucikkeké 0,3, az üzletek önkéntes árkorlátozásai 0,2 százalékponttal csökkentették az inflációt

– hangsúlyozta Varga Mihály. Azt is hozzátette: a vállalati és lakossági inflációs várakozások sajnos magasak, ami meghatározó, mert a fogyasztásra, a beruházásokra és a béralkura is hatással vannak. A várakozások nincsenek összhangban a tényekkel, ezért fontos feladat a hangulat javítása, a várakozások hűtése – tette hozzá.

„Az infláció elleni küzdelem még nem ért véget, az elmúlt hónapok intézkedései rövid távúak, és csökkenteni, tartósan stabillá kell tenni az inflációs várakozásokat”

– mondta a jegybankelnök, aki szerint indokolt a szigorú, óvatos és türelmes monetáris politika, mivel a jegybank a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az ország stabilitáséhoz. „A tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérhetősége mellett” – hangsúlyozta.

A témában egy kérdésre válaszolva azt is hozzátette: „a jegybank folyamatosan monitorozza a lakossági és a vállalati inflációs várakozásokat, és úgy látjuk, hogy ezeket továbbra is hűteni kell. A folyamat kedvező, mindkét oldalon csökkentek a várakozások. Március, a feladatok tisztázása óta a jegybank koncentrálhat fő feladatára, az árstabilitás elérésére.”

Otthon Start program: felülvizsgálják az adósságfék-szabályt

A második negyedévben 13 százalékra gyorsult a hitelezési dinamika, ezen belül az országos lakáshitelezési 13,9 százalékra, a budapesti pedig 21 százalékra – mondta a jegybankelnök elemezve a szeptember 1-jén induló Otthon Start program hatásait. Mind mondta, ezen a piacon is indokolt a kormányzati beavatkozás, ami a kereslet növekedését jelentheti, de az esetleges árnövekedési hatásokat tompíthatja, hogy új beruházások indulnak. „Az idei lakásberuházások döntő többsége megfelelt az új program feltételeinek, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi árak széles elérést tesznek lehetővé. Folytatódó magas dinamikára számítunk” – hangsúlyozta Varga Mihály.

Az Otthon Start program kapcsán arra a kérdésre, hogy egyes esetekben most akkor 10 százalék-e az önrész, mint a kormány rendeletében, vagy 20 százalék, mint a jegybanki szabályok szerint, azt mondta a jegybankelnök: folyamatosak a konzultációk a kormányzat különböző szereplőivel, de semmiféle kormányzati nyomást nem tapasztalnak.

„Mi is érzékeljük, hogy differencia van az önerő ügyében, a héten ezt felül fogjuk vizsgálni. Az adósságfékszabályt rendszeresen felülvizsgáljuk, ezt most is meg fogjuk tenni”

– mondta Varga Mihály. Arra a kérdésre, hogy az Otthon Start program növelheti-e az inflációt, azt válaszolta: a kormány beavatkozásai mindig befolyásolhatják a piacot, mint most a lakáspiaci program is. De ezek a programok mindig konkrét problémák megoldására szólnak, a kamatszintet általában csak közvetetten befolyásolják.

Otthon Start: lesz-e árfelhajtó hatása?

Az Otthon Start program esetleges árfelhajtó hatásáról azt mondta Varga Mihály, hogy a lakásépítések számát növelni helyes felismerés. A mostani, tavalyi, tavalyelőtti lakásépítési szám az optimális egy százalék alatt van, ezen bővíteni kell. „Az árváltozásokat nyomon fogjuk követni, de várjuk meg a gyakorlatot. Végzünk modellszámításokat, hogy fölmérjük, hányan vehetik fel, milyen lakáspiaci folyamatokat indít el, de meg kell várni a gyakorlati hatásait” – mondta, hozzátéve: „ kormányztai nyomásgyakorlást nem érzékeltem, a kormány tisztában van a helyzetet, a kérdés az, hogy a 41 év fölöttieknél érvényes megtartani a 20 százalékos határt, és a jegybank most átgondolja és egységesíti a szabályokat úgy, hogy mnetáris kérdésekben ne legyen lazítás”.

Alapítványi ügyek: nyolc feljelentés történt

„Az alapítványi vizsgálatok elkészültek, amiről tájékoztattuk a közvéleményt. Nyolc pontban tettünk feljelentést, és innentől az igazaságszolgáltatásra tartozik a dolog. Mi is várjuk a végeredményt” – mondta kérdésre válaszolva a jegybankelnök, hozzátéve: „vagyonvesztést, ha jól emlékszem, nem állapított meg a vizsgálat, de minden olyan tényállás esetében, mint a számvitel rendjének megsértése, magánokirat-hamisítás, és a többi, amiben szükséges volt, feljelentést tett a kuratórium”.

EU–USA vámmegállapodás: jó hír és rossz hír egyszerre

Arra a kérdésre, hogy az EU és az USA vámmegállapodása hogyan módosítja a német autógyártókon keresztül a magyar helyzetet, azt válaszolta a jegybankelnök: „a jó hír az, hogy egyáltalán van megállapodás, kedvezően fogadta a gazdasági szektor. A rossz pedig hír az, hogy ez 15 százalékos mértékben érinti az uniós cégeket, ami jóval magasabb a korábbiaknál, nem is beszélve az acéliparra kivetett 50 százalékos vámról. Még nem telt el elég idő az elemzéshez, vállalati elemzésekre van szükség, de az első reakciók pozitívak, a vállalati szektor elkezdett alkalmazkodni a helyzethez.”

Árrésstop: egyelőre nem lesz visszacsapó hatása

Ha kivezetik a rövid távú intézkedéseket, mint az árrésstop, annak lehet-e „visszacsapó hatása” – erre a kérdésre azt mondta Varga Mihály, hogy mivel a kormány meghosszabbította november 30-ig az intézkedéseket, ezért egyelőre nem lehet visszacsapó hatásról beszélni, ami egyébként általános gazdasági tapasztalat. De ezek a tapasztalatok most nem relevánsak, csak november után lehetnek azok, ha a kormány nem lép újra.

Egyelőre nem vizsgálják felül a jövő évi hiánycélt

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a jövő évi hiányelőrejelzés felülvizsgálatát, azt mondta: „egyelőre nem, a kormánynak addig még számtalan lépésre van lehetősége. Ahogy mi tapasztaljuk, a kormány elkötelezett a hiány tartása mellett, és ha ettől eltérést látunk, jelezni fogjuk.”

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke teljes sajtótájékoztatóját itt tudja megnézni: