Infostart.hu
eur:
390.98
usd:
340.03
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Varga Mihály
Nyitókép: Facebook/Varga Mihály

Varga Mihály elárulta, a globális válságok után most mire van szükség

Az elmúlt éveket a sorozatos globális válságok jellemezték, amelyek következtében felértékelődött a jegybankok nemzetközi együttműködése – jelentette ki a jegybank pénteki közleménye szerint Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki a Federal Reserve Bank által szervezett Economic Policy Symposiumon vesz részt.

Az MNB elnöke szerint a nemzeti bankok feladata most az, hogy megőrizzék az óvatos monetáris politikát, miközben fenntartják a pénzügyi stabilitást. Emlékeztetett: a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, a vámbejelentéseken túl az orosz–ukrán háború fejleményei is befolyásolják a globális befektetői hangulatot, a nemzetközi pénzügyi piacok pedig érzékenyek a beérkező hírekre.

Varga Mihály a jelenlegi környezetben a piaci stabilitás fenntartásához nemzetközi viszonylatban is elengedhetetlennek nevezte a fegyelmezett monetáris politikát. Tekintettel arra, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, az MNB is különös hangsúlyt helyez az óvatos és türelmes monetáris politikára, valamint az inflációs várakozások horgonyzására, ami az árstabilitás elérésének egyik mozgatórugója – írták.

A jegybankelnök a közlemény szerint a bizonytalan időkben fontosnak tekinti, hogy az adósságfinanszírozásban az államok saját forrásokra támaszkodjanak. Az MNB ennek szellemében indította újtára a Minősített vállalati hitel konstrukcióját is, amely belföldi forrásokból, kedvezményes és gyors hitelt jelent majd a beruházni vágyó kisvállalkozásoknak.

A magyar–amerikai pénzügyi kapcsolatokról szólva Varga Mihály kiemelte: az MNB legutóbbi adatai alapján az amerikai tőkebefektetés-állomány Magyarországon már megközelítette a 10 milliárd eurót, ezzel az Egyesült Államok a harmadik helyet foglalja el a legjelentősebb külföldi befektető országok sorában. Az MNB elnöke arra törekszik, hogy a nemzetközi monetáris politikai együttműködések között az amerikai Feddel is szorosabbra fűzze a kapcsolatot – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×