Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Close-up Of A Human Hand Stopping The Wooden Blocks From Falling On House Model
Nyitókép: AndreyPopov/Getty Images

Netrisk: az idén jelentősen nőtt a lakásbiztosítások száma

A Netrisk biztosításközvetítő azt közölte, hogy az idén január és augusztus első hete között 6,9 százalékkal több lakásbiztosítási szerződést kötöttek a múlt év azonos időszakához képest; a lakásbiztosítások átlagdíja 39 400 forint volt, ami éves szinten 6 százalékos emelkedés.

Az idén eddig megkötött szerződések 5 százaléka kizárólag ingóságokra, 17 százaléka csak az ingatlanra, míg 78 százaléka az ingatlanra és az ingóságokra egyaránt nyújt védelmet. A tulajdonjog szerinti megoszlásban 91 százalék a saját tulajdon aránya, a bérbeadók részesedése 8 százalékra nőtt, a bérbevevőké pedig 1 százalékon maradt.

A felsőoktatási tanév kezdete a lakásbiztosításokat tekintve is lényeges időszak: az ingatlanokat bérlő diákok és a bérbeadók számára egyaránt fontos, hogy tisztázzák, milyen lakásbiztosítás védi az ingatlant és a benne található ingóságokat.

Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója elmondta: bútorozott és bútorozatlan albérletnél is más-más a helyzet. Egy berendezett lakásnál a bérbeadó biztosítása jellemzően az ingatlant és annak saját berendezését védi, a bérlő saját holmijára viszont nem terjed ki. Ha pedig a lakást üresen adják bérbe, a bérlőnek külön érdemes gondoskodnia az ingóságai védelméről. Az adatokból azt látják, hogy még mindig kevesen kötnek lakásbiztosítást bérlőként, pedig ennek nagyon fontos szerepe van.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×