Esmail Kosari parlamenti képviselő és a Forradalmi Gárda parancsnoka szerint a lezárás továbbra is napirenden van, és szükség esetén végre is hajtják.

A Hormuzi-szoros lezárása még nem végleges,

de a lépés világgazdasági szinten is súlyos következményekkel járhat - írja a portfolio.hu.

A szoroson keresztül bonyolódik le a globális olaj- és gázkereskedelem mintegy 20-30 százaléka, napi akár 20-25 millió hordó nyersolaj és jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át rajta. Már egy rövidebb fennakadás is drasztikusan megemelheti az energiaárakat, a kőolaj ára akár meg is duplázódhat rövid idő alatt.

A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között húzódik, és a világ egyik legszűkebb, stratégiai jelentőségű tengeri átjárója. Ez az egyetlen tengeri kijárat a kőolajban gazdag Perzsa-öbölből a nyílt óceán felé, így a térség országainak – köztük Szaúd-Arábiának, Iraknak, Kuvaitnak, Katar-nak és az Egyesült Arab Emírségeknek – szinte minden energiahordozó-exportja ezen keresztül jut el a világpiacra.

A szoros feletti ellenőrzés geopolitikai fegyver is: Irán rendszeresen hivatkozik a lezárás lehetőségére, hogy nyomást gyakoroljon a nemzetközi közösségre, különösen feszültségek idején.