A 2023-as 1763,2 milliárd forintos veszteség után tavaly is tetemes, 788,7 milliárdos mínusz keletkezett az MNB-nél - írja a jegybank jelentése nyomán a Portfolio. Így az utolsó két évben érte el az MNB az elmúlt 15 év két legrosszabb eredményét.

Nem titok, hogy a veszteség elsődleges oka a magas kamatkiadás, a negatív fordulat az elszálló inflációval és a felemelt kamatokkal volt párhuzamos. Már 2022-ben is tetemes, mintegy 400 milliárd forintos veszteség volt a jegybank eredményében, majd ez fokozódott 2023-ban. Tavaly aztán már sikerült csökkenten a kamatszinteket, ezért nem volt meglepő az eredmények javulása.

A csökkenő kamatpálya eredményeként a jegybank kamateredményén belül a forint kamatokon elszenvedett veszteség majdnem a felére esett vissza 2023-hoz képest, miközben a nettó deviza kamateredmény mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb profitot mutatott.

A kamateredmény mellett a jegybank másik fő gazdálkodási tétele a devizatartalékon elért eredmény, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB nyereséget könyvel el a devizatartalék piaci alapon történő átváltásán az állam részére.

December végén például ez az átlagos bekerülési árfolyam 374,76-nál állt szemben a 410-es aktuális piaci árfolyammal. Vagyis ezekkel az adatokkal számolva minden egy eurónyi összeg átváltása mintegy 35 forintos realizált nyereséget okoz a jegybanknak.

Ennek köszönhetően tavaly is közel 400 milliárdos nyereséget könyvelt el a jegybank, ami képes volt csökkenteni a veszteséges kamateredmények hatását.

A devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama folyamatosan változik, ahogyan a devizatartalék szintje változik. A folyamatosan gyengülő forint mellett a friss devizaelemek bekerülése a tartalékba emeli az átlagos bekerülési árfolyamot. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez az emelkedés nem tartott lépést a forint gyengülésével, ezért folyamatosan nyeresége volt az MNB-nek ezen a soron, és várhatóan a következő években is fennmarad ez a nyereség.

A negatív saját tőke nem meglepő, az viszont érdekes, hogy a majdnem 800 milliárd forintos újabb veszteség ellenére is javulni tudott a tőkehelyzet. A számokat megvizsgálva kiderül, hogy ennek egy oka van, méghozzá a forint év végi gyengülése.

A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka ugyanis majdnem ezer milliárd forintos javulást mutatott egy év alatt. Mivel az MNB-nek nyeresége keletkezik a deviza leváltásából, ehhez kapcsolódik a kiegyenlítési tartalék is, mely a jegybank nem realizált eredménye ugyanehhez a művelethez kapcsolódva. Ez pedig a saját tőke részét képezi folyamatosan.

Ha a jegybank klasszikus vállalkozásként működne, akkor ilyen jelentős negatív saját tőke mellett az adóhatóság már kötelezné a tulajdonosokat tőkepótlásra.

Jelen esetben azonban ez a helyzet nem áll fenn, nehéz is lenne az államnak hirtelen több mint 1600 milliárd forinttal feltőkésíteni a jegybankot.

A parlament már korábban módosította a jegybanktörvényt, hogy erre ne legyen szükség, így a jogszabály megengedi, hogy "átmenetileg" negatív tőkével működjön az MNB. Azt viszont nem definiálták, mi számít átmeneti időnek, így a gyakorlatban bármeddig eltarthat ez a helyzet, amíg a későbbi évek nyereségéből vissza tudják pótolni a tőkét.

A magas infláció korszaka szerte Európában veszteséges jegybankokat teremtett. Ezért a szakmai érdeklődés középpontjába került, hogy negatív tőke mellett tudnak-e hatékonyan működni a jegybankok, el tudják-e látni a monetáris politikai feladataikat. Korábban erre (elsősorban a jegybanki függetlenség elvéből kiindulva) az volt a válasz, hogy a negatív tőke korlátozza a jegybankokat a céljaik elérésében. Újabban azonban konszenzus látszik kialakulni abban, hogy ezek az intézmények tartósan negatív tőkével is jól tudnak működni.