Hetven európai gazdaszervezet tartott figyelemfelkeltő demonstrációt kedden Brüsszelben, az Európai Bizottság központja előtt. Azért tüntettek, hogy a 2027 utáni uniós költségvetésnek meghatározó, erős és önálló agrárpolitikája legyen, amelyben minden arra jogosult gazda megkapja a támogatását – hangsúlyozta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

„Jelenleg 80 százalékos nemzeti hozzájárulás van a magyar kormánytól, így kerek az 5400 milliárd forint értékű, 2027-ig tartó közös agrárpolitika” – mondta Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Hozzátette, a napokban azért tüntettek, nem csak a magyar gazdatársadalom érdekképviseleteként, együtt a többi európai ország agrárképviseletével, hogy a 2027 utáni költségvetésnek meghatározó és erős, önálló és közös agrárpolitikája legyen, melyben minden arra jogosult megkapja a támogatást. Mint mondta, csak így lehet megvédeni a tagállamok mezőgazdaságát, feldolgozóiparát.

Ukrajna lehetséges EU-s csatlakozása kapcsán a kamara elnöke azt mondta, az onnan érkező növényi eredetű import 2020-hoz képest 2024-re 61 ezer tonnáról 1,7 millió tonnára, a harmincszorosára emelkedett. Kiemelte: az Európai Unió termőterületei 160 millió hektárt tesznek ki, Ukrajnáé 40 milliót, a NAK elnöke szerint ebből egyenesen következik, hogy csatlakozás esetén elvonná a támogatások negyedét.

„Ukrajna kiváló adottságokkal rendelkező területekkel gazdálkodik, és nem is feltétlenül az ukrán gazdálkodóktól, hanem a multicégektől kell tartani, amelyek hatalmas exportkibocsátással bírnak”

– magyarázta Papp Zsolt György. Ezek ellehetetlenítenék az európai piacokat, nehéz helyzetbe hoznák a felelős élelmiszer-fogyasztókat, ráadásul az ottani szabályozások a közelében sincsenek az EU-ban, és így Magyarországon is alkalmazottaknak, például a génmódosított vetőmagokra, növényvédő szerekre, hatóanyagokra vonatkozóan, melyek nálunk adott esetben már hosszú évek óta be vannak tiltva.

A Közös Agrárpolitika stratégiai terv keretében meghirdetett pályázatok és azok megvalósítása kapcsán a NAK elnöke elmondta, jelenleg 75 pályázati lehetőséget sorakoztat fel a program, ebből 40 már meg is jelent, sok pályázatot már benyújtottak, vagy már el is bírálták őket – mondta az elnök, és megjegyezte, ma már csaknem kétmillió hektáron környezettudatos gazdálkodás folyik Magyarországon a rendelkezésre álló ötmillió hektárból.

Hátra van még 35 különböző pályázat, amelyeken a legkisebb szereplőktől a legnagyobbakig pályázhatnak olyan technológiai újításokra a mezőgazdaság hatékonysága és versenyképesség fokozása érdekében, amelyekkel az évtized végére valóban környezettudatos és eredményes mezőgazdaságot lehet kialakítani és folytatni – jelentette ki Papp Zsolt György.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról is beszélt, hogy növénytermesztés szempontjából nem indult jól az év, a zöldség- és gyümölcságazatot is megtépázta a tavaszi fagy, aminek még májusban is érezni lehetett a hatását. Hozzátette, az időjárási kockázatokat figyelve arra is nagy esély van, hogy olyan aszályos nyárral kell számolni, mint az elmúlt néhány évben. Ennek kapcsán leszögezte:

a kamara legfontosabb feladata, hogy mindent megtegyen az ellenálló-képesség fokozása és az időjárási anomáliák kivédése, a piacok védelme érdekében.

Papp Zsolt György hangsúlyozta: nagyon fontos a növény- és állategészségügyi, állatjóléti szabályok betartása, amivel garantálni lehet a piaci megélhetést, hiszen ma már nemcsak a kiváló minőségű termékek megtermelése jelent kihívást, hanem az értékesítésük is.

A NAK elnöke szerint kifejezetten sikeres volt a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés, és bízik benne, hogy hamarosan kijelenthető lesz a teljes mentesség nemcsak idehaza, hanem a környező országokban is. A járvány, amellett, hogy meghatározó mezőgazdasági és nemzetgazdasági károkat okozott, komoly tanulnivalót is hagyott maga után. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezután elkezdhet helyreállni a szarvasmarha-, hús-, tej- és sertéspiac.

A vízbiztonsági intézkedésekről Papp Zsolt György elmondta, számos lépést fogalmaztak meg a Vizet a tájba programban, amelynek keretében a gazdálkodók felajánlhatják mélyebben fekvő területeiket arra a célra, hogy az elárasztásukkal a talaj vízkészletét gazdagítsák. De tervben van a csatorna-infrastruktúra feltöltése, valamint olyan vizes, nem termelő beruházások létrehozása, amelyek szintén a környezettudatos, hatékony, mégis fenntartható mezőgazdaság célját szolgálják amellett, hogy eredményesen lehessen védekezni az időjárási anomáliák, például az aszály ellen.