Márciusban ismét jelentős kifizetésekre került sor egyes Prémium Magyar Állampapír sorozatoknál; emiatt és a dollárkötvények kamatfizetése miatt, többet fordított a kormány a kamatkiadásokra - emelte ki az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének március végi helyzetéről csütörtökön kiadott részletes tájékoztató bevezetőjében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Jelentős összegű kifizetésre került sor a közüzemi szolgáltatásoknál a rezsivédelmi támogatásokra is. Ugyanakkor magasabban teljesültek a központi alrendszer adó- és járulékbevételei, különösen az áfából.

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 115,0 milliárd forintos hiányt mutattak – derül ki a jelentésből.

Márciusban – egy hónap alatt – a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami meghaladja az időarányos teljesítést. Ez egyrészt egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb teljesülésének köszönhető, ami az adónemekre vonatkozó befizetési határidőkkel függ össze. Másrészt a kiadási oldalon jelentős összegű kifizetésre került sor – az elmúlt évekhez hasonlóan – az állami közösségi szolgáltatásoknál, valamint a közüzemi szolgáltatásoknál. Ez utóbbi a rezsivédelmi támogatások, téli hónapokhoz köthető, kifizetésével hozható összefüggésbe – magyarázta az NGM.

Ugyanakkor az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 11,6 százalékkal magasabban teljesültek. Ezek közül kiemelkedik az általános forgalmi adóból származó jelentős bevételtöbblet (265,6 milliárd forint).

A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1553,7 milliárd forint volt, ami 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok és dollárkötvények kamatfizetési időpontjai miatt.

Meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. A kormány – ahogy eddig - a jövőben is tartja magát ahhoz a 2010-ben tett ígéretéhez, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét.

Március végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt 2189,5 milliárd forintot fizettek ki.

A jelentés szerint a központi alrendszer március végi 9197,8 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 182,4 milliárd forinttal, 2,0 százalékkal magasabb összegben alakultak.

A központi alrendszer március végi 11 751,9 milliárd forint összegű kiadásai 415,1 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a helyi önkormányzatok támogatásai.

A központi költségvetés adóssága 2025. március végéig 2283,5 milliárd forinttal növekedett. A nettó forintkibocsátás 1767,2 milliárd forint volt, ami a költségvetés hiányát finanszírozza és részben a KESZ állományát növeli. A nettó devizakibocsátás 877,6 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 366,4 milliárd forinttal csökkentette – derül ki az NGM részletes tájékoztatójából.