Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Unsplash

Idén is veszélyezteti a kajszi- és mandulatermést a most érkező tavaszi fagy

Az Agrárszektor vezető szerkesztője szerint nem arról van szó, hogy régen ne lettek volna fagyos tavaszi napok, viszont az enyhe tél és korai tavasz miatt hamarabb indulnak virágzásnak a gyümölcsfák, és így könnyebben okoznak mezőgazdasági kárt a mínuszok.

Már a sziromhullás időszakában vannak a gyümölcsfák a legtöbb kajszibarackosban, kialakultak a terméskezdemények, ezért különösen nagy veszélyt hozhat a gyümölcsösökben a hétvégén várható erős lehűlés - mondta az Agrárszektor vezető szerkesztője. Kovács Nóra hozzátette, hogy a kajszi mellett sok termőterületen az őszibarack, a mandula és a szőlő is veszélyben van.

"A kajszibarack a sziromhullás-terméskezdemény fenológiai fázisában már mínusz 1-2 foknál is károsodhat, az őszibarack pedig teljes virágzásban mínusz 2-3 foknál kezd károsodni"

- magyarázta a vezető szerkesztő az InfoRádióban. Hangsúlyozta, ez azért lényeges, mert a korai csonthéjasok közül a kajszibarack és a mandula már csaknem országszerte elvirágzott, ezért félő, hogy a most érkező fagy károkat okoz bennük.

Kovács Nóra elmondta, 2025-ben is az átlagosnál hamarabb kezdődött meg bizonyos gyümölcsfáknál a rügyfakadás és a virágzás, de ezek mellett már a szőlőben is károkat okozhatnak a most érkező fagyok.

"Az előző években a legnagyobb fagykárok a kajszibarackot, a kisebbek pedig az őszibarackot érték" - mondta a vezető szerkesztő, hozzátéve, hogy nem csak a tavaszi fagy jelent kockázatot, hanem az egyre gyakrabban előforduló enyhe telek és a korai tavasz. Elmondta:

ma már 15-20 nappal korábban kezdenek virágozni a gyümölcsfák, hamarabb indul meg a rügyfakadás, nedvkeringés, mint 1980-ban.

A probléma tehát nem a tavaszi fagyokkal van, azok régen is előfordultak, hanem azzal, hogy a virágzás olykor már februárban megkezdődik, és ebben az állapotban már a mínusz 1-2 fokos hideg is nagyon érzékenyen hat a növényekre.

A szerkesztő szerint az elmúlt 10-15 évben a tavaszi fagy elég komoly károkat okozott nem csupán a gyümölcstermesztésben, hanem a mezőgazdaságban is, különösen a Kisalföldön, az Alföldön és a Dunántúli-dombságban.

Vannak ugyan védekezési módszerek, mint a füstölés, meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem, de ezek mellett kiemelkedően fontos lenne a jövőben odafigyelni a megfelelő termőhely kiválasztására is, ha valaki gyümölcstermesztésben gondolkodik - mondta Kovács Nóra. Hozzátette, a szakemberek azt is régóta hangsúlyozzák, hogy előnyös lenne az ellenállóbb, régi gyümölcsfajták termesztése is, mert genetikailag jobb az alkalmazkodóképességük.

Nem feltétlenül csak a kajszibarack- és mandulatermést fenyegeti a fagyos időszak, bár jelenleg ez a kettő van a legnagyobb veszélyben - magyarázta Kovács Nóra. Megjegyezte azonban, hogy csak a későbbiekben lehet megmondani, hogyan alakul az idén a gyümölcságazat. Elárulta viszont, hogy

"a tavaly július elejétől szeptember közepéig tartó, körülbelül 60-70 napos hőség és aszály is megviselte a fákat, és még ha egy gyümölcsösben jól is virágoztak most a növények, egyelőre nem tudni, hogy a virágok minőségét és kondícióját befolyásolta-e a tavalyi szárazság."

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, pontos információt majd csak május közepétől lehet tudni, ahogy arról is, hogy a tavaszi fagy mit okozott, miután lezajlott a virágzás és a természetes tisztulóhullás, 4-6 héttel később. Kovács Nóra szerint csak ezután lehet majd megbecsülni, hogy mennyi gyümölcs marad és milyen minőségű lesz, hiszen ez utóbbira is hatással vannak a kedvezőtlen időjárási körülmények.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×