eur:
412.82
usd:
401.74
bux:
84878.97
2025. január 18. szombat Piroska
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter évindító sajtótájékoztatót tart a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2025. január 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kevesebb államtitkár, változó feladatkörök – Nagy Márton vázolta az új működést

Kevesebb államtitkárral működik január elsejétől a pénzügyminisztérium feladatait is átvevő gazdasági csúcsminisztérium. Stratégiai kérdésekben is lesznek változások.

Január elsejével létrejött a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium összeolvadásával, az új csúcsminisztérium két miniszteri posztból egy tárcavezetői poszt lett, és a korábbi hat helyett három államtitkár dolgozik majd a csúcstárca kötelékében, amely a korábbiakkal szemben költséghatékonyabb gazdálkodást is jelent – összegezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A három államtitkár:

  • Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke,
  • az államháztartásért felelős Banai Benő,
  • az adóügyi államtitkár, Gerlaki Bence.

A többi államtitkárság beolvadt ezekbe.

A tárcavezető elmondta: a munka abban a szellemben fog folytatódni, amelyet Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, leendő jegybankelnök hátrahagyott, további szerkezeti átalakítások nem lesznek. A háttérintézmények közül az Államadósság Kezelő Központban lesz vezetőváltás január végével: Kurali Zoltánt február elsejétől Hoffmann Mihály váltja, aki az Eximbankból érkezik erre a pozícióra.

Nagy Márton beszélt arról is, hogy miként változik a korábbi munkamegosztás az általa irányított gazdasági, a Gulyás Gergely vezette stratégiai kabinet, illetve a költségvetési munkacsoport között, amelyben a korábbi pénzügyminiszter vétójoggal rendelkezett.

"A gazdasági kabinet, amit továbbra is én vezetek, egyben költségvetési munkacsoportként is működik, tehát ott egy személyben el tudom dönteni azt, hogy a gazdasági érintettségű előterjesztések, amelynek költségvetési vonzata van, mehetnek-e vagy nem.

A változás abban lesz, hogy a költségvetési munkacsoport innentől csak a stratégiai kabinet döntéseit fogja vétózni vagy felülvizsgálni, hiszen a gazdasági kabinet ülése közben ez a döntés megszületik" – fogalmazott.

A tárcavezető elmondta, hogy az új tárcához hasonló minisztérium már volt 2010-ben. Úgy látja, hogy a gazdasági és a költségvetési célokat egymás mellé lehet állítani egy olyan gazdasági növekedéssel, ami közben a költségvetési fegyelem megmarad. "Ugyanakkor annak, hogy a költségvetés és annak a szerkezete hogy néz ki, a minisztériumok hogyan gazdálkodnak és miből és mire költenek, nagyon erős gazdasági vonzatai vannak, ezért az nyilvánvalóan személyemtől függően is meg fog jelenni, hogy az egyes tárcák kiadási struktúráját teljesen máshogy fogjuk kezelni" – utalt a hatékonyságra.

A nemzetgazdasági miniszter azt is kiemelte, változatlanul a feszes költségvetés híve, de a különböző minisztériumok belső szerkezetéről a jövőben egyeztetni fognak, nem kizárt, hogy ez akár források átcsoportosításával is járhat.

Nagy Márton szerint a családok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) éve lesz 2025. Úgy látja, a családoknál már érezhető a pozitív fordulat,

a tárca főként a foglalkoztatás, a bérek, a lakossági fogyasztás és a hitelezés alakulását, stabilitását, valamint a lakás- és az autópiac helyzetét fogja figyelni, hogy nem történik-e elakadás.

A kkv-knál azonban még el kell indulnia a hitelezési fordulatnak - jelentette ki az évnyitó sajtótájékoztatóján. Ehhez több szereplő együttműködése kell, szükség van a bankrendszer, és szükség lehet a jegybank segítségére is - fogalmazott. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy erősödnie kell az állam és a kkv-szektor közötti bizalomnak és együttműködésnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.20. hétfő, 18:00
Egeresi Zoltán
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató
Mikor lesz Budapesten a bécsihez hasonló bérlakásrendszer?

Mikor lesz Budapesten a bécsihez hasonló bérlakásrendszer?

Úgy tűnik, a lakhatási kérdések az utóbbi időben a kormány figyelmét is egyre inkább kezdik felkelteni. Ez elmúlt hónapokban többször is említést tettek a megfizethető lakhatás fontosságáról, amelynek mind a lakásárakban, mind a bérleti díjakban meg kell mutatkoznia. A megfizethető lakhatás azonban nem képzelhető el egy széles rétegek számára elérhető bérlakásállomány nélkül, amire legjobb mintaként a bécsi rendszer szolgálhat. Hogy Budapesten hogy állunk most, honnan lehetne felépíteni a rendszert, azt a KSH számai alapján vizsgáltuk meg, kiemelve, mennyi önkormányzati bérlakás van ma Magyarországon, és ezek hogyan tudnák segíteni a lakhatási problémák javítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×