Kiemelte: a jelentés szerint súlyos sokkok esetében is megfelelne a bankrendszer a likviditási és tőkemegfelelésre vonatkozó elvárásoknak. A bankrendszer hitelezési kapacitásai bőségesek, hitelkínálati korlátok nem azonosíthatók. A szektor a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is stabil maradna.

Fellner Zita elmondta: a hazai bankszektor 2024 első félévében historikusan magas, 934 milliárd forintos adózott eredményt ért el, melyet részben volatilis és egyedi tételek támogattak. A nemteljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben historikusan alacsony: előbbiben 3,8 százalékon stagnált, utóbbiban pedig 2,3 százalékra csökkent 2024 első felében. A vállalati hitelportfólió minőségére a kereskedelmi ingatlanok piacán látható leértékelődés jelenthet kockázatot a banki fedezetértékeken keresztül. Az ebből fakadó kockázatokat enyhíti, hogy a kereskedelmiingatlan-piac elérhette ciklikus mélypontját. A szektor szabad tőkéje magas szintű, 1970 milliárd forint volt a fél év végén - ismertette.

A korábban azonosított kockázatok mérséklődtek, a munkanélküliség alacsony szinten ingadozik, a felszámolási eljárásban érintett vállalatok alacsony hitelállománnyal rendelkeznek, a 2019-ben kötött babaváró szerződések gyermekvállalási határideje pedig kitolódott.

Arra is kitért, hogy a hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi. A hitelintézeti szektor vállalati hitelállományának éves bővülése – illeszkedve a régiós tendenciákhoz – tovább lassult 2024 első felében, így a teljes vállalati szektorban 3,7 százalékot, a kkv-szegmensben pedig 0,7 százalékot tett ki. A visszafogott vállalati hitelezés elsősorban a keresleti tényezők elégtelenségéből ered, a kínálati kondíciók ösztönzőleg hatnak. A támogatott programok szűkebb kínálata, a beruházási hitelkereslet élénkülésének elmaradása és a magas likvid eszközállomány figyelembevételével a vállalati hitelállomány 3 százalékkal bővülhet 2024-ben.

A lakossági hitelezés élénkül, a stabil foglalkoztatottság, reálbérek emelkedése nyomán. Éves összevetésben a lakáshitelezés volumene két és félszeresére emelkedett, az új szerződések esetében mind az új ügyfelek száma, mind az átlagos hitelösszeg emelkedett. A csok plusz hitelek a kockázati mutatók alapján nem hordoznak stabilitási kockázatot az MNB szerint. A javuló makrogazdasági fundamentumok, az átalakított családtámogatások és a csökkenő hosszú hozamok miatt a háztartási hitelállomány 9 százalékkal bővülhet idén.

A lakáshitelezés markánsan élénkült a fél év során, ami a lakáspiaci aktivitásra is hatást gyakorolt: az adásvételek száma harmadával emelkedett éves összevetésben, és ezen belül érdemben nőtt a hitel segítségével lakást vásárlók aránya is.

Rámutatott: az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, valamint a lakossági állampapírok kamataiból és lejárataiból jelentős források áramolhatnak a lakáspiacra 2025 folyamán, tovább élénkítve a keresletet. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatók lakáscélokra, ez mintegy 300 milliárd forintot jelenthet jövőre. A lakossági állampapír megtakarításokból mintegy 3 ezer milliárd forint várható. A becslések szerint az összegek nagyjából 20 százalékát használhatja a lakosság nagyobb beruházásra - fejtette ki.

A Magyar Nemzeti Bank évente kétszer, májusban és novemberben publikálja a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványt.