Szeptemberben 7,2 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene Magyarországon. Az ágazat teljesítménye munkanaphatástól megtisztítva is 5,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A KSH elemzése szerint az ipari kibocsátás augusztushoz képest is mérséklődött, 0,7 százalékkal. Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezések gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában következett be visszaesés, míg az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása nőtt.

Regős Gábor az InfoRádióban elmondta: jobb adatokra számítottak az ágazatban augusztushoz képest, de csalódniuk kellett az érintetteknek. Különösen azért fájók ezek a számok, mert az elmúlt hét hónapból hat olyan volt, amikor havi alapon csökkent a termelés. A közgazdász hozzátette: a vártnál rosszabb harmadik negyedéves GDP-adatban komoly szerepe van annak is, hogy a hazai ipar a reméltnél mérsékeltebben teljesített. Úgy véli, ez egy olyan tényező, ami most már tartósan „visszahúzza” a magyar gazdaság teljesítményét.

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint az okokat a külső keresletnél kell keresni. A legfőbb problémának azt tartja, hogy

a magyar ipar kapacitáskihasználtsága jelenleg alacsony.

A hazai helyzetet döntően befolyásolja, hogy a német gazdaság komoly problémákkal küszködik, amelyek begyűrűznek Magyarországra is, hiszen nagy a függés. Ugyanakkor Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar ipar abból sem tudott profitálni, amikor augusztusban a német ipar viszonylag jobban teljesített. „Ez azért inkább a kivétel volt, mint a szabály” – jegyezte meg.

Egyébként a német ipar rendelésállományi adatai ingadozást mutatnak az utóbbi időben, ugyanis augusztusban 3,4 százalékos csökkenés történt júliushoz képest, szeptemberben viszont egyszázalékos növekedés volt. Regős Gábor úgy fogalmazott, „nincs egy egyértelmű irány Németországban sem, ami kihat a magyar iparra is”.

Emlékeztetett, hogy a szakértők már régóta beszélnek arról, mekkora bajban van itthon is a jármű- és a villamosberendezés-gyártás, az utóbbi időben pedig bekerült ebbe a körbe a számítógépgyártás is. Az elemző elmondta:

vannak olyan speciális ágazatok, amelyekben ugyan jelentős kapacitást építettek fel Magyarországon, de nincs utánuk számottevő kereslet.

Ennek oka, hogy például nem vesznek sokan új autót vagy elektromos autót.

Regős Gábor ugyanakkor pozitív példaként kiemelte az élelmiszeripart, amely inkább belföldre termel, és az adatok is azt adják vissza, hogy a belföldi keresletemelkedés szeptemberben már bizonyos mértékben tudta segíteni az ipart.

A helyreállás időpontja jelen pillanatban megjósolhatatlan, az elemző szerint ez várhatóan egy elég hosszú folyamat lesz. Figyelmeztetett, hogy ha az ipari termelés volumene nem emelkedik, a magyar gazdaság sem tud bővülni. Mint mondta, a kapacitások rendelkezésre állnak, ki kellene használni azokat. Reményre adhat okot, hogy a tervek szerint jövőre több nagy beruházás is elindul idehaza, de ez még önmagában nem old meg minden problémát. Regős Gábor hangsúlyozta: hosszabb távon mindig a külső kereslet a meghatározó tényező. „A fő kérdés az, hogy az európai gazdaság, azon belül is kiemelten a német gazdaság mikor kezd el érdemben növekedni, illetve, hogy a járművek iránti kereslet mikor áll helyre, ami természetesen nagyban függ a fogyasztói bizalomtól” – magyarázta a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.