Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
banknote: 20 euro 50 euro 100 euro thrown on the ground
Nyitókép: Matteo Cottardo/Getty Images

GKI: ellentmondásos a kormány terve az egymillió forintos átlagfizetésről

Legalább 500 forintos euróárfolyam lenne ideális 2028-ra ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek a kormány keresetek emelésére vonatkozó ígéretei – mondta az InfoRádióban a GKI vezérigazgatója. Molnár László szerint a vállalatok termelékenysége nem növelhető olyan gyorsan, hogy ezt a célt tartani lehessen.

A nemzetgazdasági miniszter még szeptemberben jelentette be, hogy 2028-ra lehet ezer eurós a minimálbér és egymillió forintos a bruttó átlagbér. Nagy Márton szerint ennek feltétele, hogy a gazdaság növekedés a következő években elérje a 3-6 százalékot. A tervezet a kormány 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervében is szerepel.

A GKI vezérigazgatója az InfoRádióban arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány háromszázalékos éves átlagos infláció mellett szeretne tíz százalék fölötti béremelést adni, az nem életszerű, mert az árak meg fognak lódulni. Molnár László hangsúlyozta: az egymilliós átlagbérrel a fizetések vásárlóereje nem lesz akkora, mint a mostani árszinten lenne, ezért az intézkedés értelme megkérdőjelezhető.

Felidézte, hogy az elmúlt húsz évben, amikor dinamikus volt a gazdasági fejlődés – kiemelten 2014-től 2019-ig –, akkor az átlagos éves reálkereset-növekedési ütem három százalék körül volt. Számítása szerint, ha három százalék az infláció és három százalék a reálkereset-növekedés, akkor nominálisan 6-6,5-7 százalékos keresetnövekedés megvalósítható lenne, de így

négy év alatt 30 százalékkal emelkedne nominálisan a bér, az átlagbér pedig 800 ezer forint körül lenne az ígért egymillióval szemben.

A GKI nemrég közzétett elemzésében megállapította, hogy a kormány céljának megvalósításához – a 2028-as ezer eurós minimálbérhez, illetve a bruttó egymilliós átlagkeresethez – 500 forintos euróárfolyam lenne ideális.

"Ennek egyik oka az, hogy a magyar versenyszférában az exportáló üzemek jellemzően rendkívül alacsony hozzáadott értékű termelést folytatnak, és árbevétel arányosan, ha megnézzük, hogy mekkora a bérköltség, és mekkora lenne az emelés, amit végre kellene hajtani, akkor négy éven belül a vállalati profitok teljesen eltűnnének ebben a szektorban" – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: ahhoz, hogy az exportdinamika fönnmaradhasson, és ezek a vállalkozások működni tudjanak, az kell, hogy megérje nekik Magyarországon működni, ahhoz pedig

a kormány által tervezett 420 forint körüli forint/euró árfolyam 2028-ra nem fedezi ezeket a költségnövekedéseket.

Molnár László emlékeztetett, hogy a kormány feltételekkel tervez a bérfelzárkózással kapcsolatban: a nemzetgazdasági miniszter is hangsúlyozta, hogy ezek a célok akkor valósíthatóak meg, ha négy százalék körüli gazdasági növekedést produkál Magyarország, illetve a versenyképesség is javul, mert az intézkedés nem járhat olyan áldozattal, amely a cégek működését veszélyezteti.

Felhívta a figyelmet: "ha nincs termelékenységnövekedés, nem lesz béremelkedés. Magyarországon 13 év alatt volt 15 százalék a termelékenység emelkedése, és ez az egyszázalékos éves termelékenységnövekedés nem alapozta meg." Értékelése szerint visszamenőleg nézve sem teljesült az elvárás, miközben most a kabinet rohamléptekkel akar rágyorsítani a béremelésre, aminek szerinte nincs esélye.

Összegzésében kiemelte, hogy a béremelések megvalósítása lassú folyamat, beruházásigényes, sok feltétele van annak, hogy megvalósítható legyen, és ez általában egy hosszabb távú tudatos tevékenység eredménye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×