A forinttól az elmúlt napokban látott, rövid távú viselkedés elsősorban a nemzetközi hangulat romlásának tudható be. A legfontosabb tényező az, hogy a közel-keleti fegyveres konfliktus eszkalálódásától tartanak a befektetők, és ilyenkor általános kockázatkerülő hangulat lesz úrrá a piacokon, aminek a forint is áldozatául esett. Emiatt látni napok óta 400 forint feletti eurót, és egyelőre nem korrigált vissza az árfolyam 400 alá – mondta az InfoRádióban Árokszállási Zoltán.

Mint az MBH elemzési centrumának igazgatója rámutatott, ilyen kockázatkerülő helyzetben azokat a devizákat szokták inkább eladni, onnan jönnek el a befektetők, amelyek kockázatosabbnak tekinthetők, és jelenleg a forint is ebbe a kategóriába tartozik. Ha javul a hangulat, akkor épp fordítva szokott lenni, azokban az időszakokban a forintot jobban szokták keresni a befektetők, és olyankor erősödni tud.

A régiós devizák közül a forint gyengébb szinteken van, mint például a lengyel zloty vagy a cseh korona. Ez a szakértő szerint annak is köszönhető, hogy a forint mögötti fundamentumokat, vagyis a magyar gazdasággal kapcsolatos kilátásokat a befektetők valamivel kedvezőtlenebbnek tartják, mint a lengyel vagy akár a cseh gazdasággal kapcsolatos kilátásokat, és ilyenkor a forint egy kicsit jobban gyengül.

Árokszállási Zoltán kiemelte: ugyan a 400-as szint fölötti forintárfolyam "nem néz ki jól", de mivel Magyarországon az infláció tartósan magasabb volt, mint az eurózónában, és a reálkonvergencia sem volt annyira erős, a nominális árfolyam hónapok, évek óta tartó gyengülése nem drámai meglepetés, és várható volt, hogy egy idő után eléri az árfolyam a 400-as szintet.

"Most volt egy hangulatromlás, és ezért hirtelen történt az áttörés, de az elmúlt hónapokban inkább a gyengülés irányába lépdelt a forint, ezek miatt a fundamentális tényezők miatt annyira nem meglepő" – tette hozzá.

Felmerül a kérdés, hogy mi mozdíthatja el a forintot kedvező irányba, hiszen az elemzőházak többsége nem ezen a szinten várja éves átlagban az euró-forint árfolyamot. Magyarázatként az MBH szakembere elmondta: ez esetben a Magyar Nemzeti Bankra lehet gondolni, de nem feltétlenül azért, mert valamilyen árfolyamcélja lenne, hanem azért, mert egy kicsi, nyitott gazdaságnál az árfolyam kitüntetett szerepet játszik az infláció alakulásában, és ha gyengül a fizetőeszköz, akkor az visszahat az inflációra és megemeli.

"Az inflációs kilátások a következő egy-két évre a három-négy százalék közötti tartományban vannak, de ha a forint jelentősebben gyengülne, akkor ezt a tartományt elhagyhatná, az infláció magasabbra kerülne, és az már nem lenne konzisztens az MNB inflációs céljával. Úgyhogy

ha a nemzetközi hangulatromlás esetleg fokozódna – amire azért van némi esély –, akkor egy bizonyos szint után az MNB közbelépne.

Ezért nem várjuk azt, hogy hosszabb távon nagyon jelentős, a 400 forint fölötti szinteket lényegesen meghaladóan változzon az árfolyam. Ha bekövetkezne egy fölfelé mozgás, akkor idővel az MNB ennek elkezdene ellenállni, akár azzal, hogy lassítja vagy akár le is állítja a kamatcsökkentési ciklusát" – fogalmazott Árokszállási Zoltán.

(A nyitókép illusztráció.)