Nagy potenciál van Hévízben, nemcsak az ország GDP-jének tizedét adó turizmus miatt, hanem mert a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter szerdán Hévízen.

Nagy Márton a várossá nyilvánítás 32. évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: a nyugati világ elöregszik, nő az idősek aránya, ebből adódóan sokkal nagyobb lesz a kereslet az egészségturizmusra. Hévíz nem a belföldi turizmusra épít az évente mintegy 120 ezer magyar vendéggel, ezért a külföldiek beutaztatásának versenyében is helyt kell állnia, amihez fejlesztések kellenek.

Jelezte: ezen fejlesztések közé tartozik a Hévíz-Balaton Airport idén induló, 3 milliárd forintos felújítása, valamint a tófürdő komplexumának tervezett korszerűsítésére elkülönített 17 milliárd forint.

A nemzetgazdasági miniszter felidézte, hogy Magyarországon a harmadik leglátogatottabb termálfürdő a hévízi, de a brit Mirror magazin szerint a világ 7. legjobb turisztikai desztinációja. Sajnos az elmúlt időszak a Covid-járvány és a háború miatt nehézségeket jelentett Hévízen is, elsősorban az orosz turisták elmaradása miatt, de a tófürdő látogatottságában már látszik az emelkedés, az 1,2 milliós éves csúcshoz közeledve idén 1,1 millió látogató várható.

Hévízen német, osztrák, szlovák, cseh és lengyel turisták fordulnak meg a legnagyobb számban. A balatoni régióban 2023-ban mintegy 8,7 millió vendégéjszakát regisztráltak - az országos adat 21 százalékát -, Hévíz adta a térség vendégéjszakáinak 13 százalékát - ismertette a miniszter.

Hozzátette, hogy jól indult az idei év, ugyanis az első három hónapban 67 ezer vendéget és 196 ezer vendégéjszakát regisztráltak Hévízen, mindkét adat 23 százalékos növekedés a tavalyiakhoz képest.

Nagy Márton kitért arra is, hogy a június 9-i választás azért is fontos, mert az Európai Unióban fordulat kell a migrációs és a versenyképességi ügyekben. Az önkormányzati választáson pedig Hévízen tovább kell vinni a 14 év után leköszönő Papp Gábor örökségét.

Az elmúlt 14 évben egyebek mellett megújult az északi városrész vízvezetékrendszere, a főutca, a termelői piac és a központi parkoló, a tóvédelmi program keretében a véderdő környezete. Több mint 12 milliárd forint fejlesztés valósult meg 2010 óta Hévízen - ismertette a miniszter.

A politikus említést tett arról, hogy Vértesaljai László, a város Fidesz-KDNP-s polgármesterjelöltje olyan racionális, támogatható terveket vázolt fel, mint hogy be kell fejezni a gyógyhelyi központ fejlesztését, a tófürdő és a kórház felújítását. Erősíteni kell a turizmust, a környező országokból Flixbus-járatok indításával, illetve a repülőtérre érkező új járatok indításával, a Wizz Air légitársaság bevonásával.

Nagy Márton ehhez kapcsolódóan úgy fogalmazott: "nagyon közel vagyunk az aláíráshoz" a Liszt Ferenc Repülőtér megvásárlását illetően, ami után a központi repülőtér és a vidéki repterek közötti turisztikai kohézió sokkal könnyebben lesz. Ez a járatok optimalizálásában és belföldi járatok indításában is megmutatkozhat.

Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) ünnepi beszédében azt mondta: egy közelmúltban zárult kutatás szerint az 5000 lakosúnál kisebb települések között Hévíz az első, amely felkészült a jövőre.

Ismertette, hogy polgármesteri ténykedése idején milyen beruházások, fejlesztések történtek a város által elnyert 12 milliárd forintból, de magántőkéből is további tízmilliárdokat fektettek be a városban. Jelezte, hogy a korábban 800 ezres átlag vendégéjszakaszámot bőven egymillió fölé sikerült emelni, de ahhoz, hogy a Covid és a háború okozta nehézségek után újra régi fényében ragyogjon a város, időre van szükség.