A koronavírus-járvány kitörését követően egyre több munkahely és munkáltató rendelte el dolgozóinál az otthoni munkavégzést mind Európában, mind Magyarországon. Leginkább irodai munkák esetében jártak el így, mivel megfelelő infrastruktúra és eszközök mellett (laptop, internetelérés) távolról is elvégezhetők a napi feladatok. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint minél fejlettebb egy uniós tagállam, annál inkább él a munkavégzés ezen formájával.

Az otthoni munkavégzés jelentős könnyebbséget és kényelmet jelenthet a munkavállalónak, időt és pénzt takarít meg azzal, hogy nem kell bemenni az irodába – ezáltal pedig javulhat a munka-magánélet egyensúlya is. Az elemzés egyik legfőbb megállapítása, hogy az otthoni munkavégzés költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarthatóságot jelenthet mindkét fél számára.

A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra azt mondta az InfoRádióban, hogy 2022-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak 22,5 százaléka végzett otthonról munkát az Európai Unió tagországaiban.

A legtöbben Hollandiában élnek a home office lehetőségével.

A németalföldi országban a két évvel ezelőtt közölt adatok szerint a munkavállalók 53 százaléka végzett időnként vagy rendszeresen otthonról munkát.

A lista élmezőnyében Svédország és Finnország van még, míg Görögországban, Bulgáriában és Romániában kevésbé jellemző az otthoni munkavégzés. Az elemző hozzátette:

Magyarországon a 15 és 64 év közötti korcsoportban a foglalkoztatottak 10,6 százaléka dolgozott otthonról 2022-ben

– ez az arány a duplája a Romániában és Bulgáriában jegyzett értéknek.

Az utóbbi években két ellentétes trend figyelhető meg az Európai Unió tagállamaiban a home office tekintetében. Egyrészt egyre több munkáltató hívja vissza fokozatosan a munkavállalóit dolgozni a munkahelyekre, másrészt vannak olyan vállalatok is, amelyek Erdélyi Dóra tájékoztatása szerint „a dolgozz otthonról elv” helyett „a dolgozz bárhonnan elvet” kezdik el elkövetni.

Arról is beszélt, hogy milyen összefüggés van egy adott tagállam fejlettsége és az otthoni munkavégzés között. Mint mondta, minél fejlettebb egy ország az egy főre eső GDP tekintetében, annál valószínűbb, hogy nagyobb arányban dolgoznak részben vagy rendszeresen otthonról a foglalkoztatottak. Azokban az országokban pedig, ahol alacsonyabb a fejlettség, kevésbé gyakori a home office gyakorlata.

„A rendszeres otthoni munkavégzés jogilag távmunkának minősül, míg a home office eseti jelleggel fordul elő” – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.