Molnár Ferenc kifejtette: vannak rézércek, van olyan homok, amelyből nagy tisztaságú kvarc nyerhető az optikai kábelgyártáshoz. Réz, ólom, cink kitermelése most nem folyik Magyarországon, részben környezeti, részben gazdasági tényezők miatt, de a technológia gyorsan fejlődik, így egyes nyersanyagok a gazdaságosan kitermelhető kategóriába kerülhetnek.

Beszélt arról, hogy az Európai Unió is nyersanyagforrásokat keres, és azt is vizsgálják, milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a kitermelhetőséget. Felmérték, melyek a kontinens gazdaságának fejlődéséhez szükséges úgynevezett "kritikus nyersanyagok", amelyekből egyrészt kevés van, másrészt nem biztosított a globális kereskedelmi láncokon keresztül az ellátás - folytatta Molnár Ferenc.

Példaként említette, hogy az akkumulátorgyártás fontos féme a kobalt,

amelynek legnagyobb lelőhelyei a Kongó-medencében vannak, ahol gyermekmunkával termelik ki, ezért onnan morális okból nem akarják beszerezni. Törvényi szabályozásra is szükség lehet ahhoz, hogy ezek a "piszkos eredetű" fémek ne kerülhessenek be Európába - jegyezte meg az egyetemi docens.

Hangsúlyozta: a zöldátállás egyik kardinális kérdése az elektromos energia tárolása, ehhez akkumulátorokra van szükség, az akkumulátorok gyártásához pedig az egyik legfontosabb fém a lítium. Az Alföld aljzatában a felszín alatti vizeknek lehet olyan magas lítiumtartalmuk, hogy már érdemes kinyerni, és ez összekapcsolható lenne a geotermális energia kiaknázásával.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott, Magyarország kiváló geotermikus adottságainak hasznosításával sok esetben ki lehetne váltani a gázt és egyéb tüzelőanyagokat a házak, lakótelepek fűtésénél.

Áder János felvetette, hogy az elektronikában nemcsak a nyersanyagok, köztük az úgynevezett ritkaföldfémek beszerzése okoz problémát,

hanem az újrahasznosítás is megoldatlan.

Például a szélerőművek leselejtezett lapátjait Dániában jelenleg egyszerűen elássák a tengerparti homokba, ami nem környezetbarát, fenntartható módszer. Ugyanakkor a bányászati meddőhányók hasznos nyersanyagforrások lehetnek - jegyezte meg a korábbi államfő, hozzátéve, a leselejtezett elektronikai eszközöket, mobiltelefonokat is újra lehetne hasznosítani.

Molnár Ferenc megerősítette, a meddőhányókból, ezekből a "másodlagos nyersanyagforrásokból" új technológiákkal kinyerhetők további nyersanyagok. Ugyanakkor a mobiltelefonok esetében elemzések szerint egyelőre nagyobb profitot jelent a felújítás, mint az egyes fémek bonyolult eljárásokat igénylő kinyerése.

Az egyetemi docens a világszerte szűkülő készletekkel kapcsolatban elmondta, vannak kitermelés alatt álló lelőhelyek, és vannak olyan készletek, amelyek kitermelhetők lennének, a kutatások révén pedig egyre újabb készleteket tárnak fel. A szénhidrogének esetében is attól tartottak, hogy kimerülnek a készletek, de az új technológiával az olajpala is hasznosítható, ami megváltoztatta a helyzetet, "más lett a perspektíva" - mondta Molnár Ferenc.