Infostart.hu
eur:
364.16
usd:
315.22
bux:
148787.13
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
室外天然气连接管道法兰
Nyitókép: BIN WANG/Getty Images

A földrengések ellenére is folytatódhat a kitermelés Hollandiában

A holland parlament felsőháza, a szenátus elhalasztotta a szavazást arról a törvényről, amely véglegesen bezárná az észak-hollandiai Groningen gázmezőket, mivel a testület többsége több garanciát követelt az ország energiabiztonságára.

A holland kormány 2018-ban azt a döntést hozta, hogy fokozatosan fel kell számolni a kitermelést a gázmezőkön, mert a környéken egyre gyakoribbak voltak a földrengések. A kormány tavaly októbertől teljes leállást ígért, azzal a kitétellel, hogy a mezők még egy évig működőképesek maradnak vészhelyzet esetére, majd elkezdik az infrastruktúra lebontását.

Idén januárban Hollandia elővigyázatosságból ideiglenesen újraindította a gázmezők termelését a hideg miatt, ezt követően az ügyvivő kormány törvényjavaslatot készített elő arról, hogy a termelés idén októbertől immár véglegesen megszűnik. A javaslatot a parlament alsóháza támogatta, de a szenátus több frakciója kedden bejelentette, hogy több információra van szükség a törvényben arról, hogy a leállítás nem veszélyezteti az ország gázellátásának biztonságát.

A NOS napilap szerint Groningen lakosai és politikusai megdöbbenéssel és csalódással fogadták a felsőház döntését a szavazás elhalasztásáról. „Ez nem tesz jót a groningeni lakosok nemzeti politikába vetett bizalmának. A múltban is az ellátás biztonságára hivatkozást használták fel arra, hogy a földrengések ellenére is folytassák a gázkitermelést” – jelentette ki René Paas groningeni királyi biztos a lapnak adott nyilatkozatában.

A groningeni gázmezőkön a hatvanas évek eleje óta folytatnak gázkitermelést, amelynek teljes bevételéből 360 milliárd euró az államkasszába folyt be, míg 66 milliárd eurót a Shell és az ExxonMobil, a holland gáz elosztására 1963-ban létrehozott NAM társaság tulajdonosai között osztottak fel.

A holland parlament egyik különbizottsága egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az állam és az olajvállalatok kizárólag a profitszerzésre koncentráltak, és évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták a groningeni lakosok biztonságát. 1986 óta több mint 1600, legalább 3,6-es erősségű rengés rázta meg a tartományt. Mintegy 85 ezer épület rongálódott meg, és az otthonok csupán 30 százalékát sikerült újra biztonságossá tenni. A kormány tavaly áprilisban 22 milliárd euró kártérítést ajánlott fel a károsult térség számára.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: „Ezek után mondják, hogy ez Facebook-kormányzás? Egészségükre, és jó étvágyat kívánok!”

Hosszasan ostorozta az előző kormány teljesítményét Paks- és költségvetésihiány-fronton a parlamentben Magyar Péter, amidőn napirend előtti felszólalására válaszoló ellenzéki képviselőknek riposztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

Az ukrán jelentések szerint a hétvége folyamán a megszállt Krím-félszigettől és Donyecktől kezdve Tatárföldig támadták az orosz energetikai infrastruktúrát. Moszkva a drónokra Odessza elleni légicsapásokkal válaszolt. Mostanra kezd nagyon valószínűvé válni, hogy Észak-Korea több tízezer (Kijev szerint ötvenezer) katonát dobott át Moszkvának, de keringenek hírek arról is, hogy Irán felpörgetheti az oroszoknak nyújtott segítséget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×