A magyar kiskereskedelmi forgalom egyre kevesebb üzletben bonyolódik. Miközben 2018 és 2019 fordulóján még több mint 129 ezer kiskereskedelmi üzlet működött idehaza, ez a szám mára 110 ezer közelébe csökkent. A bezárási hullám különösen 2022 után gyorsult fel – írja a Portfolio.

2019 eleje és 2023 júniusa között csaknem 19 ezer üzlet zárt be, amely mintegy 15 százalékos mínuszt jelent. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: az elmúlt időszakban

éves átlagban 3800-4000 boltbezárás történt Magyarországon.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg még csak a 2023-as év közepéig vannak rendelkezésre álló adatok, de értesüléseik szerint az előző év második felében is rendkívül sok üzlet húzta le a rolót – igaz valós képet és konkrét számokat csak a Központi Statisztikai Hivatal következő adatközlésekor kaphatunk.

Neubauer Katalin szerint a koronavírus-járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása mellett más egyéb okok is közrejátszottak abban, hogy drasztikus boltbezárási hullám söpört végig az országon. Többek közt megemelkedtek az üzlethelyiségek bérleti díjai, jelentősen megváltoztak a „személyi jellegű feltételek”, valamint tavaly és tavalyelőtt is komoly bérkiáramlás volt.

A KSH adatai szerint az élelmiszerboltok 12 százaléka tűnt el az elmúlt négy évben, az önálló vállalkozók által működtetett boltok esetében pedig 17 százalékos csökkenés történt 2019 és 2023 között. Negatív tendenciát mutat a ruházati- és cipőboltok bezárásának üteme is, amelyeknél 22 százalékos csökkenés volt.

Neubauer Katalin ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az élelmiszerboltok „nagyon lemaradtak a versenyben” az elmúlt években, és egyre nagyobb terhet jelent a tulajdonosoknak egy-egy üzlet működtetése. Ez többek közt amiatt lehet, hogy a nagy árbevételű üzleteknek kötelező akciósan kínálni húsz alapvető élelmiszer termékkörből a termékeket, továbbá érzékenyen érinti a boltvezetőket az is, hogy

a korábban hatósági áron eladott árucikkeket most már beszerzési áron, illetve két termék esetében a beszerzési árnál 15 százalékkal olcsóbban kell árulni.

Mindeközben a kisboltokban – ahol nem kötelező az élelmiszerár-akciózás – rendkívül magas fogyasztói árak alakultak ki. „A mostani árérzékeny időszakban pedig ezt a nagy árkülönbséget nem tolerálja a vásárló” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Neubauer Katalin szerint ez a kormányzati intézkedés ahelyett, hogy megpróbálná életben tartani a kisebb üzleteket, „ellenük dolgozik”.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tavaly novemberben 2024. június végéig meghosszabbította a kötelező akciózást, melyet az infláció további visszaszorításával indokolt a tárca. A magyar kormány várakozása szerint ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy „a szankciós élelmiszer-infláció” tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. A minisztérium szerint a növekvő kereslet, az emelkedő reálbérek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához.