Niger komoly uránexportőr: a 2022-es adatok szerint az afrikai ország a hetedik legnagyobb szereplő a piacon, a világ teljes kitermelésének négy százalékát adja – emlékeztetett Pásztor Szabolcs. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az afrikai országban kimondottan jó minőségű nyersanyagot bányásznak – leginkább nemzetközi multinacionális vállalatok. Francia, spanyol és az utóbbi időben a kínai vállalatok jeleskednek, míg a hazai költségvetésnek vajmi kevés marad ezekből a bevételekből.

"Természetesen az ottani uralkodó elit azért megkapja a maga részét, de a kitermelés leginkább nem ezt az elmaradott afrikai országot gyarapítja, hanem a kitermelt urán haszna a multinacionális vállalatok bankszámlájára kerül" – jegyezte meg a kutatási igazgató.

Pásztor Szabolcs szerint ezért is vált fontossá az utóbbi időben az ország. 2023 nyarán puccsot hajtottak végre, amiből a felületes szemlélő nem sok változásra következtetne, hiszen úgy tűnhet, mintha csak a vezetést cserélték volna le. Ám a nagy kérdés az, hogy a bányákat most ki birtokolja, illetve a kormányzat hogyan viszonyul a multinacionális vállalatokhoz, milyen jogokat ad, vagy mennyire zabolázza meg ezeket a kitermelési jogokat.

"A nigeri puccs mögött nagyhatalmi játszmák rajzolódnak ki"

– hangsúlyozta Pásztor Szabolcs. Mint mondta: nagyon fontos szereplője ennek a rendszernek a volt gyarmattartó Franciaország, és az Európai Unió is, mivel az EU által 2022-ben beszerzett urán nagyjából 25 százalékát Nigerben bányászták. A szakértő szerint egyre fontosabb szereplő Kína is és nem szabad figyelmen kívül hagyni Spanyolországot sem.

"Az utóbbi években pedig Oroszország is érdeklődést mutat a nigeri urán, illetve az úgynevezett uránértéklánc vége iránt. Az oroszok ugyanis a dúsításban játszanak kiemelkedő szerepet, bár újabban a nyersanyagpiacokat is érdeklődve szemlélik" – tette hozzá az Economus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.